Még mindig sok devizahiteles kér segítséget, de a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint alig akad köztük olyan, aki élne az árfolyamrögzítéssel. Tavaly áprilistól kérhető az árfolyamgát, melynek segítségével az adós a frank alapú hitelt 180, az euróalapút pedig 250 forinton törlesztheti öt évig. A piaci árfolyam és a rögzített árfolyam különbözete gyűjtőszámlára kerül. Ezt a pénzt vissza kell fizetni, de a kamatot a bank és az állam átvállalja.
Október végéig a jogosultak 23 százaléka, összesen 80 ezer adós választotta az árfolyamrögzítést. Az eredeti határidő december végén lejárt volna, de a parlament március végéig kitolta. A pénzügyi felügyelet elnöke hét évet hosszabbítana. Szász Károly a Heti Válasznak nyilatkozva úgy érvelt, hogy a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 12 év. A hosszabbítással azok az adósok is lehetőséget kapnának az árfolyamrögzítésre, akiknek a jövőben lesznek fizetési nehézségeik.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint időzített bomba az árfolyamgát. A bankszövetségnél úgy számolnak: az adósok fele élne az árfolyamrögzítéssel. „Amennyiben az előzőekhez hasonló javaslat felmerül, akkor a Magyar Bankszövetség kész megvizsgálni a gazdasági, költségvetési, pénzügyi és társadalmi hatását” – közölte Müller János vezető tanácsadó.
Az árfolyamrögzítéssel a bankok 3 milliárd forint kamatot vállaltak át ügyfeleiktől tavaly novemberig.
„Nem csupán kiadást jelent a bank számára, hanem némi hasznot is – fogalmazott Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője, – a hitelportfóliójuk minősége javulni fog, magyarán kevesebb bedőlt hiteles lesz.”
A jogszabály szerint azok kérhetik az árfolyamrögzítést, akiknek nincs három hónapon túli tartozásuk, a hitelük pedig kevesebb 20 millió forintnál.
