A rozékirályként is ismert szekszárdi borász, Dúzsi Tamás harminc hektáron termel szőlőt. Húszszázalékos terméscsökkenés minden földjén volt, de néhány helyen a várt termésnek az ötven, máshol nyolcvan százaléka veszett oda a tavaszi fagyok, a nyári viharok és az egész évben tartó aszály miatt. Szőlőt kellett vásárolnia, kétszer annyit, amennyit szokott, csaknem kétszer olyan drágán. Azt mondja, emiatt kénytelen árat emelni, de még így is vesztesége lesz, hiszen csak öt-tíz százalékkal kérhet többet a kész borért.
„Erőteljesebbek, testesebbek lettek a borok” – fogalmazott Bodri István, a hegyközségi elnök. A minőség ugyan a szekszárdi boroknál is jó, ahogy az ország többi borvidékén is, ám az itt megszokott hárommillió palack helyett idén örülnek, ha kétmilliót eltudnak készíteni – mondja a hegyközségi elnök. A rozé mára az egyik legkedveltebb könnyű bor lett. A negyvenszázalékos kiesés azt is jelenti, hogy a nyár végére elfogyhat a boltok polcairól. Bodri István szerint ha elfogyna a magyar rozé, és külföldről kéne pótolni, akkor a magyar fogyasztók rájönnének, hogy mennyivel jobb a hazai.
A kiesés Szekszárdon többnyire a legnagyobb forgalmú, úgynevezett standard kategóriájú borokat érinti. A prémium kategóriában viszont a mennyiségi korlátok miatt ugyanannyi készül, mint a korábbi években.
