Az online árukövető rendszert januártól vezette be a kormány. A cél az áfacsalások visszaszorítása volt. Ezzel a szakma is egyetért, a kivitelezéssel azonban nem. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság azt mondja: a rendszer miatt megbénulhat az ország áruellátása, sokszor kamionok vesztegelnek a határon, mert az európai uniós partnerek megtagadják az Ekáer-szám megadását. A kormánytól a javaslat visszavonását kérik. „Nem vagyunk süketek, nem vagyunk vakok, követjük mi is, elég szorosan, hogy mi történik ennek a rendszernek a bevezetésével” – nyilatkozta a nemzetgazdasági tárcavezető. Varga Mihály egy budapesti konferencián jelentette be csütörtökön, lehetnek még változások a rendszerben. „Bár remélünk ebből is többletbevételt, semmi akadálya annak, hogy ha szükséges, akkor a próbaüzem időszakát meghosszabbítsuk” – tette hozzá a miniszter.
Varga Mihály előadásában azt mondta: működik a magyar gazdasági modell: az áfabevételek 8 százalékkal nőttek, több bevétel folyt be a társaság- és a személyi jövedelemadóból is, miközben a munkát terhelő adók csökkentek. A devizahitelesek megmentését a tárcavezető külön kiemelte. Szerinte a gazdasági növekedéshez azonban az is kell, hogy beinduljanak a banki hitelezések. „Egy megbeszéléssorozat közepén vagyunk a bankszövetséggel, értékeljük azokat az adatokat, amik az elmúlt hónapok lezárt gazdasági időszakaiból következnek. Szeretnénk egy olyan megállapodást készíteni, ami a hitelezést ösztönzi a következő hónapokban. Ehhez a kormányzati eszközökben is változásra van szükség, de szükséges, hogy a banki hitelezés is változzon” – mutatott rá a tárcavezető.
Kupa: Ez egy katyvasz
Varga Mihály optimista jövőképet jósolt, a tárcavezető beszédére így reagált a korábbi jegybankelnök. Surányi György azt mondta, az adóváltozások jelentős bevételkiesést okoztak a költségvetésben, amit szakmailag megkérdőjelezhető módon pótolt a kormány. „Az adókedvezmények: az egykulcsos adó, a családi adókedvezmény, a társasági nyereségadó nem váltották be a reményeket. Lehet, hogy két évben növekedtek az adók, de a kiindulóponton akkora jövedelemkiesést hozott a költségvetésben, amit új adókkal kellett, szektoradókkal, tranzakciós-adóval, áfaemeléssel, reklámadóval, amivel akarjuk, kompenzálni” – fogalmazott Surányi György, az MNB korábbi elnöke.
Az Antall-kormány pénzügyminisztere is keményen bírált: „Most már bemerészkedünk mindenhova, itt ez a nemzeti innovációs anyámkínja-hivatal, vagy hogy hívják” – Kupa Mihály azt mondta, nem véletlen, hogy a környező országok gazdasági növekedésben lehagyták Magyarországon. „Ez nem egy adórendszer, ami van, csak mondanám, ez egy katyvasz; olyan elvekkel és olyan érvekkel... [...] Azt mondja, arányos? Túlzott profit? Honnan tudja? Annyi a profit, amennyi a piacon meg tudok... – mondta Kupa Mihály.
A konferencián Bod Péter Ákos is felszólalt. Ő egykori utódjával, Surányi Györggyel értett egyet: azt mondta: régiós összevetésben a magyar növekedés gyenge, és nem érte el a válság előtti szintet.
