2020. július 8.,
szerda, Ellák napja

Negyedmillió ember munkáját védték meg a Gazdaságvédelmi akcióterv támogatásai

MTI

2020. május 27., szerda 11:06

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összesítése alapján 2010 óta a foglalkoztatottak száma több mint 20 százalékkal nőtt Magyarországon. "A koronavírus-járvány hatásai ezen a területen is érezhetőek, így a kormány kiemelt feladataként kezeli a munkahelyek védelmét. Az eddigi adatok alapján a különböző támogatásokkal már közel negyedmillió ember munkahelyét sikerült megőriznünk" - fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdai közleményében. Az elemzők szerint az újraindulással a foglalkoztatási helyzet normalizálódása is várható.

2019-re a foglalkoztatottak száma 4,5 millióra nőtt, a munkanélküliek aránya 3,5 százalékra csökkent Magyarországon, utóbbi adat európai szinten is a legjobbak közé tartozott. A koronavírus és annak gazdasági következményei azonban súlyos hatással vannak a munkaerőpiacra is - tette hozzá.

"Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány emiatt mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon. Ennek érdekében döntött a kormány a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról, amely 2020 és 2022 között a magyar GDP több mint 20 százalékát csoportosítja át erre a célra"

- jelentette ki Bodó Sándor.

A Gazdaságvédelmi akcióterv kiemelt célja a magyar emberek munkahelyeinek védelme, új munkahelyek teremtése. Az elmúlt másfél hónapban csaknem 250 ezer ember munkahelyét sikerült megvédeni a munkahelyvédelmi bértámogatásokkal és a versenyképesség-növelő támogatási programmal. Ennek is köszönhető, hogy áprilishoz képest májusban már harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak - tudatta.

A munkahelyvédelmi bértámogatást igénylő 130 ezer munkavállaló mellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre több mint 10 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem.

A programok mostanáig összesen több mint tízezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását - közölte az államtitkár.

A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára alapozva nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel az átmeneti visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd

- közölte Bodó Sándor.

Az újraindulással a foglalkoztatási helyzet normalizálódása is várható

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés az elemzők szerint lassúnak ígérkezik. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint a február-áprilisi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 69,2 százalékra csökkent.     Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző havinál 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent.

A márciusi 56 ezer után áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.  A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában arra mutatott rá, hogy a február-áprilisi időszakban a munkanélküliségi ráta csak kis mértékben emelkedett, annak ellenére, hogy áprilisban több mint 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve. Ez részben annak köszönhető, hogy az időszak elejét a vírus még kevésbé érintette, részben pedig annak, hogy a munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a rendkívüli helyzetre való tekintettel egészségügyi okból vagy a kijárási korlátozások miatt nem keresett állást.

Úgy vélte, a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti. A boltok, illetve vendéglátóhelyek májustól kezdődő újranyitása növelheti a foglalkoztatást, a vírus előtti szint azonban csak lassan állhat vissza, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz. Szintén növelheti a foglalkoztatást a jövőben a közfoglalkoztatottak számának emelkedése - tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva pedig 136 ezerrel kevesebben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a február-áprilisi időszakban 3,8 százalékosra nőtt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 1 ezerrel emelkedett az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezerrel nőtt az egy évvel korábbi átlaghoz képest. A múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékra emelkedett áprilisban. Május-júniusban még valamekkora növekedés várható a Takarékbank vezető elemzője szerint, azután viszont az újraindulással párhuzamosan elkezdődhet némi normalizálódás.

A járvány eleji drasztikus várakozások mostanra érdemben kilapulni látszanak. A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet az elemző szerint.

Hozzátette, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is megjegyezte, hogy a február-áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Ráadásul az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint, ami nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent. Azok közül sokan ugyanis, akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerő-piaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer volt április végén.

Kiemelte, hogy ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága a gazdaságpolitika dolgát is rendkívül megnehezíti, nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerő-piaci károkat okozott a koronavírus-válság. Nemcsak azt kellene tudni, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai módszertan milyen mértékben torzítja el. Mindenesetre várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében - vélekedett az elemző.

MTI