A nálunk zajló sertéshúspiaci folyamatok döntően uniós eredetűek, hiszen a magyar árak alapvetően a német jegyzéshez kötődnek. Az EU piacát pedig a jelentős állománycsökkenés határozza meg, ami abból fakad, hogy a tavalyi évet megelőző másfél-két évben nagyon zaklatott piaci viszonyok uralkodtak, és már tavaly sokan döntöttek úgy, hogy kevesebb sertést hizlalnak, vagy felhagynak ezzel a tevékenységgel.
A decemberi adatok azt mutatták, hogy egy év alatt több mint 5 százalékkal esett az uniós sertéslétszám.
A magyar adat is hasonló volt, ugyanebben az időszakban 6 százalékos állománycsökkenést mutatott – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke.
A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9 százalékos volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése. Ami pedig különösen figyelemreméltó: az olyan sertésnagyhatalmaknál, mint Dánia és Hollandia, 16, illetve 11 százalékos volt a sertésvágások számának csökkenése, és a régiónkban meghatározó Németországban és Lengyelországban is 8 százalék körüli vágásszám-visszaesés volt – hívta fel a figyelmet. Érdekes, hogy a magyar adat alacsonyabb: az uniós statisztika szerint áprilisig 2,3 százalékos volt az éves alapon mért csökkenés. (Az Agrárközgazdasági Intézet egyelőre a negyedéves adatot közölte, amely szerint 2 százalékos volt a visszaesés.)
Az állománycsökkenésből fakad egy nagyon erős áremelkedés az élősertés-piacon. Ez a sertéstenyésztőknek nagy segítség volt a tavalyi év második fél évétől, de
a magasabb árak nyilván előbb-utóbb megjelennek a piacon, a fogyasztói árakban is.
Ez utóbbi folyamat azonban még nem játszódott le teljesen, amit a KSH árai jól mutatnak. Az élősertés-ár ugyanis a tavalyi év elejétől az idei év első negyedévére több mint megduplázódott.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Shutterstock
