Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést – fűzte hozzá a KSH.
A megkötött új szerződések volumene 30,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építésére kötött szerződéseké 14,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 45,6 százalékkal volt nagyobb. Novemberben ipari épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket.
A múlt év január-novemberében 22,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
A kormány várakozásai szerint 2018-ban 25 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása az előző év azonos időszakához képest – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Az államtitkár szerint számításaikat az is alátámasztja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint 2018. január-novemberében 22,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés a 2017. január-novemberi időszakhoz képest.
György László kiemelte, az építésgazdaság további bővülését vetíti előre, hogy Magyarországon 2023-ig még 25 ezer milliárd forintos megrendelés állománnyal rendelkeznek az ágazat szereplői. A teljes megrendelés állományból 15 ezer milliárd forintot a magyar állam megrendelései tesznek ki, amelyek nagy részben infrastrukturális fejlesztések. Az állami megrendelések a magyar emberek életminőségének a javítását szolgálják – jelentette ki az államtitkár. Példaként említette, hogy 2023 végéig az összes megyeszékhelyet összekötik a gyorsforgalmi úthálózat segítségével a fővárossal.
