Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2,0 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása három hónap csökkenés után 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútijármű-alkatrészek gyártási volumene 5,5, a közútigépjármű-gyártásé 0,9 százalékkal nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 11,7 százalékkal emelkedett az előző havi 2,1 százalékos csökkenés után. Az élelmiszeripar kibocsátása 4,0 százalékkal haladta meg a tavaly októberit. Ezen belül a legnagyobb súlyt képviselő húsiparban 11,6 százalékkal nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben viszont, 16,9 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt.
A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása 18,8 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően. A villamos berendezések gyártása április óta folyamatosan nő, októberben 14,0 százalékkal emelkedett a kibocsátás. A feldolgozóipar 5,5 százalékát képviselő gépgyártásban február óta minden hónapban csökkent a termelés, októberben 4,4 százalékkal esett vissza, elsősorban a legnagyobb súlyú motor-, turbinagyártás miatt.
Az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal csökkent. A járműgyártás mellett csökkent 3,3 százalékkal - már harmadik hónapja - a gyógyszerexport, de kisebb mértékben elmaradt a tavaly októberitől a vegyipar és a gépgyártás kivitele is. Tavaly május óta a legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal nőtt az élelmiszerexport, ennél is jobban 12,1 százalékkal a számítástechnikai és elektronikai termékek kivitele és 10,4 százalékkal a villamos berendezéseké.
Az ipar belföldi értékesítése 11,8, ezen belül a feldolgozóiparé 16,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi értékesítése - három havi csökkenés után – 16,2 százalékkal nőtt, a vegyiparé 18,8, a gyógyszeriparé és az élelmiszeriparé egyformán 11,6, a gépiparé 12,9 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 11,1, az új exportrendelések 5,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 10,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A belföldi rendelésállomány harmadik hónapja csökken éves összevetésben, októberben 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az export megrendelések ugyanakkor másfél év csökkenés után harmadik hónapja emelkednek, októberben a legjobban 11,4 százalékkal.
Az év első tíz hónapjában ipari termelés 3,4 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,0, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,7százalékkal nőtt.
A vártnál erősebben nőtt az euróövezet ipari termelése
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben.
Elemzők éves összevetésben csak 0,7 százalékos emelkedésre számítottak az előző havi 0,8 százalékos növekedés után. Havi szinten a 0,2 százalékos emelkedés összhangban állt az elemzői várakozásokkal. Szeptemberben az előző hónaphoz képest 0,6 százalékos visszaesést mértek.
Az Európai Unió 28 tagállamában szeptemberhez képest szintén 0,2 százalékkal, tavaly októberhez képest pedig 1,3 százalékkal bővült az ipari termelés. Szeptemberben az unióban 1,0 százalékkal bővült az ipari termelés éves összevetésben, míg havi szinten 0,4 százalékos volt a csökkenés.
Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.
Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben Litvánia ipari termelése nőtt, 9,2 százalékkal. Írországban 6,1 százalék, Lengyelországban pedig 5,0 százalék volt a növekedés. A legerősebb visszaesést Horvátországban mérték, 2,4 százalékot, Lettországban 1,9 százalékot, Görögországban pedig 1,0 százalékot.
