A mézlovagrendek bevonulásával kezdődött a Magyar Méhészek 8. Világtalálkozója. Az agrárgazdasági államtitkár megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban megváltozik a támogatási rendszer. „A méhészet szempontjából talán a legjelentősebb intézkedés az úgynevezett ökológiai célterületek kötelező kijelölése, ami minden olyan gazdaságot érint, amelynek 15 hektárnál nagyobb szántóterülete van. Ők a területük 5 százalékát vagy ugaroltatni fogják, vagy pedig olyan növénykultúrákkal, tájelemekkel fedik le, amelyek az uniós rendelettervezetben ide sorolhatók” – közölte Czerván György. Azt is elmondta, hogy a gazdálkodóknak 2015-től kell átállniuk az új rendszerre. A közvetlen támogatások 30 százalékát, hektáronként 75-80 eurót csak akkor lehet majd lehívni, ha a birtokosok területük huszadán valamilyen ökológiai gazdálkodást végeznek.
„A Méhészeti nemzeti program keretében eddig is komoly forrásokat tudtunk biztosítani az ágazat számára. Ez részben uniós, részben hazai költségvetési forrás. Úgy néz ki, hogy ezt a következő, 2016-ig induló támogatási időszakban mintegy évi 15 százalékkal meg tudjuk emelni, és évente 4,7 millió euró támogatást tudunk biztosítani a különböző méhészeti jogcímekre, fejlesztésekre a méhésztársadalom számára.”
A jövő évi adótörvényekben az általuk használt járművekre adókedvezményeket kaphatnak a méhészek. „Ha speciálisan, csak erre használja a méhész – nyolcvan méhcsaládhoz lesz kötve – akkor teljesítményadó-mentesek lesznek ezek a gépjárművek. Miért? Ugyanolyan, mint egy traktor a mezőgazdaságban, ugyanolyan, mint speciális gép bármilyen az agráriumban” – mondta Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Magyarországon húszezer családnak ad megélhetést a méhészkedés. Évente 15 ezer tonna mézet exportál az ország, a hazai fogyasztás 7 ezer tonna.
