A tárcavezető elhibázott intézkedésnek nevezte a kínai elektromos autók behozatalát sújtó uniós védővámot is, ehelyett a keleti és a nyugati tőke együttműködését sürgette a rendezvényen. Belföldön arra kell törekedni, hogy a kiskereskedelemben a magyar tulajdonú üzletláncok részesedése, a kínálatban pedig a magyar áru aránya emelkedjen, elérve azt a szintet, ami a nyugati államokban megszokott a helyi termékeknél - tette hozzá.
A miniszter visszautasította, hogy egyes piaci szereplők bírálják a kormány intézkedéseit, hiszen az árstop vagy a kötelező akciózás bevezetése kellett az infláció letöréséhez. A kereskedelmi láncoknak inkább a fogyasztók hatékony kiszolgálása a feladata, és szerencsére egyre többen értik meg, hogy érdemes a versenyre összpontosítaniuk - fogalmazott. Nagy Márton szerint a piaci lehetőségekre azért is érdemes figyelni, mert a kiskereskedelem egyértelműen lendületbe jött, különösen az élelmiszerek forgalma nő jelentősen, és a kedvező folyamatok várhatóan nem törnek meg a következő hónapokban sem.
Hozzátette, hogy az infláció elszabadulásától nem kell tartani, mert a kormány a gazdaság fejlődése mellett a pénzromlást befolyásoló körülményeket is figyelemmel kíséri. A kereskedőknek a fogyasztói hangulat helyett inkább a fogyasztói szokások változása okozhat gondot, a fiatalok ugyanis már az online világban nőttek föl. Az internetes értékesítésre szintén lehetőségként érdemes tekinteni, hiszen még több terméket és még nagyobb versenyt hoz a piacra - mondta Nagy Márton. Egyúttal bejelentette, hogy januárban megkezdi működését a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely a hagyományos fogyasztóvédelmi feladatokon túl szerepet vállal majd a kereskedelempolitika szakmai támogatásában, és lesznek olyan tevékenységei is, például az élelmiszer-biztonsági felügyelet és laborvizsgálatok, amelyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) vesz át.
A rendezvény szervezőinek képviseletében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke közölte, hogy Magyarországon a kereskedelem az európai átlagnál nagyobb mértékben, majdnem 12 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, és a foglalkoztatásból is körülbelül ilyen arányban részesedik. Krisán László szerint az elmúlt évek nem voltak könnyűek a kereskedelemben, a boltok összetétele is átalakult, de a hagyományos értékesítés nem fog eltűnni, a fogyasztói óvatosság enyhülése pedig kedvező folyamatokat vetít előre.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nemzetgazdasági jelentőségű tevékenységnek nevezte a kereskedelmet, hiszen annak több mint félmillió dolgozója komoly mértékben járul hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Véleménye szerint az ágazat számára a fogyasztói szokások változása mellett a technológiai fejlődés lehet a legnagyobb kihívás a következő időszakban.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
