A szakmai kiállításon adták át Baranya legjobb méze kitüntetést. A zsűri egy kis mecseki faluban termett akácmézet ítélte a legjobbnak.
„A mézpergetés időpontját nagyon jól meg tudtam határozni, tehát hogy tiszta mézem lett. Nem keveredett a repcével. Nagy buktatója az akácméznek, hogyha az akác előtt virágzik a repce, és hogyha ezt a kettőt összehordják, akkor a két fajta keveredik” – mondta Nagy Dezső, bakonyai méhész.
A baranyai méhészek nemrég kötöttek együttműködési megállapodást horvát kollégáikkal. A kiállításon déli szomszédaink is bemutatták termékeiket.
„Sok lehetőséget látok az együttműködésben. Egyrészt a kölcsönös eladásokban, piaci megjelenésben, illetve most dolgozunk egy a borutakhoz hasonló mézes utak megszervezésében” – mondta Dubravko Bálint, viroviticai méhész.
A méhészeket idén a repce és a napraforgó virágzásakor is veszteségek érték. A méhpusztulás okai még sem ismertek. Az biztos, hogy bizonyos növényvédő szerek és gazdálkodási módszerek mellett a klímaváltozás is közrejátszottak benne.
„Nem tudok százalékról nyilatkozni, hogy ez most mennyi és hogyan, hogy mekkora arányban érintette. Valamekkora arányban természetesen érintette a méhésztársadalmat. Voltak olyan megyék, ahol jelentősebb. Mondjuk, jelentősebb napraforgó területek vannak, ott sokkal nagyobb számban érintette a méhész kollégákat” – mondta May Gábor, a Pécsi Méhész Egyesület elnöke.
A vizsgálatok még folynak. A szaktárca minden segítséget megad az Országos Magyar Méhész Egyesületnek. „Egy összehangolt munka, amiben a minisztérium majdnem összes háttérintézménye részt vesz az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetésével, szakmai támogatásával. A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal területi szervei, kutató intézetek együtt vizsgálják azt, hogy mi lehetett a méhpusztulás oka és legközelebb hogyan lehet megakadályozni” – Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
Magyarországon mintegy 20 ezer méhész dolgozik, a méhcsaládok száma eléri az 1,2 milliót.
