Közölték: az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) nem változtatott a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta 0 százalékos mértékén. Az MNB által vizsgált indikátorok továbbra sem jeleznek túlfűtöttséget a hitelezésben.
A tőkekövetelmény növelése sem az irányadó hitel/GDP-rés, sem a kiegészítő információkat nyújtó ciklikus túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok szintje és dinamikája alapján nem indokolt. Az elérhető adatok alapján a gazdaság hitelezése az eddig megfigyelhető dinamikus hitelbővülés, az ingatlanpiaci folyamatok és az egyensúlyihoz közeli vállalati hitelezés mellett sem volt túlfűtött.
A ciklikus pozíció megítélését jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány kapcsán kibontakozó, a pénzügyi ciklust is befolyásoló gazdasági helyzet. Mindezekre tekintettel az anticiklikus tőkepufferráta jelenlegi 0 százalékos mértékének fenntartása 2020. április 1-jét követően is indokolt. A járvánnyal összefüggésben várható pénzügyi-gazdasági hatások miatt a tőkepuffer bevezetését indokoló hitelezési szint kialakulása a korábban vártnál későbbre tolódhat - írják.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. Az anticiklikus tőkepuffer célja, hogy egy esetleges pénzügyi válsághelyzetben extra tőketartalékok álljanak rendelkezésre, amit a hitelintézetek esetleges veszteségeik fedezésére és hitelezési aktivitásuk fenntartására használhatnak fel.
Az anticiklikus tőkepufferráta mértékét indulásakor - 2016. január 1-jétől - 0 százalékban határozta meg a jegybank, ami támogatja a hitelezés növelését. A túlzott hitelezés időszakában előírt pótlólagos tőkekövetelmény mérsékli a túlzott hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést, és így a gazdasági kilábalást. Az anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente vizsgálja felül.
MTI
