Nagy Márton elmondta: a megtakarítási ráta fokozatosan emelkedik, jelenleg évente 3500 milliárd forintot takarít meg a lakosság. Ahhoz, hogy 2023-ban a lakosság kezében lévő állampapír-állomány elérje a kormány által kívánatos 11 ezer milliárd forintot, havonta 70 milliárd forintnak kellene beáramlania a lakossági papírokba, az MNB szerint ez várhatóan 30 százalékkal túlteljesül. Ehhez a MÁP+ eredeti feltételeihez nem szabad hozzányúlni - mondta a jegybank alelnöke.
Kiemelte: a MÁP+ több csatornán erősíti a pénzügyi stabilitást, támogatja a fenntartható gazdasági növekedést.
Elmondta: az év végéig 15 vállalat bocsát ki kötvényeket a jegybank növekedési kötvényprogramja keretében, az MNB kitettsége 200 milliárd forint eddig. Jövőre 20-25 vállalat kibocsátása várható - mutatott rá Nagy Márton, emlékeztetve arra, hogy a monetáris tanács keddi döntése alapján a kötvényprogram keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik.
A világgazdaságban enyhültek a recessziós félelmek az elmúlt negyedévben, a német konjunktúra- és hangulatindexek is irányt váltottak, megfordultak. Hozzátette: az eurózóna gazdaságában recesszióra utaló jelek már nincsenek, de alacsony szintű növekedés várható - kommentálta Nagy Márton a monetáris tanács döntését, hogy nem változtak a monetáris kondíciók.
Kifejtette: az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzései emelkedő inflációt mutatnak, az EKB döntésében nem történt semmi változás, a mennyiségi lazítás folytatódik, az európai jegybank mérlege emelkedik, valamint újra definiálhatják az inflációs célkövetést és felülvizsgálják a teljes monetáris keretrendszert. A Fed mérlege is nő és az EKB-hoz hasonlóan "adatvezérelt üzemmódban" van - fűzte hozzá a jegybank alelnöke.
Jelezte: az MNB az idei gazdasági növekedési előrejelzését 4,5 százalékról 4,9 százalékra emelte fel.
Nagy Márton kifejtette: Magyarországon a beruházási ráta 29 százalék lehet, ami az EU-ban és a világon is az egyik legmagasabb érték, ez lehetőséget ad majd arra, hogy olyan kapacitások épüljenek ki, amelyek nemcsak a folyó GDP-t, hanem a potenciális növekedést is megemelhetik. Amennyiben a potenciális növekedés emelkedik, annak nincs inflációgerjesztő hatása, az import bővülését ugyanis a beruházások és nem a fogyasztás hajtja majd - hangsúlyozta Nagy Márton.
MTI
