A testület nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, a jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Az MNB közzétette legfrissebb Inflációs jelentésének főbb számait is, ezek szerint a jegybank a korábban vártnál csak enyhén gyengébb, 2,0-3,0 százalékos gazdasági növekedésre számít az idén.
A monetáris tanács közleményében kiemeli, hogy a makrogazdasági adatokat várhatóan jelentős változékonyság és kettősség jellemzi: 2020 első felében a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások kifutásával és a korábban kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.
Az év első hónapjaiban a hazai fogyasztóiár-index a régió több országához hasonlóan néhány, a világpiaci folyamatoknak erősen kitett, változékony áralakulású tétel következtében átmenetileg a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett. Az infláció erős változékonysága a következő hónapokban is fennmarad. Az üzemanyagárak február közepétől tapasztalt számottevő csökkenése következtében a hazai fogyasztóiár-index már márciusban visszatér a toleranciasávba és rövid távon, gyors ütemben a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.
A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a 2020 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának intézkedései a koronavírus-járvány pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklését célozzák. Az intézkedéscsomag csökkenti a bankok felügyeléshez kapcsolódó adminisztrációs terheit és átmeneti jelleggel rugalmas alkalmazást biztosít a prudenciális elvárások, így például a tőke jellegű előírások tekintetében. A jegybank ezen túl a makro- és mikroprudenciális szabályok megváltoztatásával erősíti a bankok tőkehelyzetét és biztosítja a bankok stabil finanszírozási szerkezetének fenntartását.
Emlékeztettek rá, az MNB saját hatáskörében is megteszi a szükséges lépéseket, a Növekedési Hitelprogramban (NHP) is moratóriumot vezettek be, és a banki likviditás növelése érdekében a monetáris tanács vizsgálja az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja újraindításának lehetőségét, a Pénzügyi Stabilitási Tanács pedig átmenetileg enyhítette a jelzáloglevéllel való finanszírozásra vonatkozó szabályozását.
Gyengült a forint az MNB-közlemény ismertetése után
A forint jegyzése nem mozdult el érdemben az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntése után, ugyanakkor gyengülni kezdett a kamatdöntő ülésről egy órával később kiadott közleményt követőn.
A kamatdöntéskor 1 euró 353,09 forinton állt és egy órával később is 353,10 forinton jegyezték. Ekkor hozták nyilvánosságra a kamatdöntő ülésről a közleményt, ami után gyengülni kezdett a forint és percekkel 16 óra után már 357,94 forinton jegyezték.
Hasonlóan mozgott a frank és a dollár is.
A frank a kamatdöntéskor 333,93 forintot, egy órával később 333,65 forintot, 16 óra után pár perccel pedig 337,91 forintot ért.
A dollár esetében az árfolyam a kamatdöntéskor 326,23 forint, egy órával később, a kamatdöntésről szóló közlemény ismertetésekor 325,85 forint, röviddel 16 óra után pedig 331,32 forint volt.
A monetáris tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében tudatta, hogy fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A járvány okozta kihívások kezelésében kiemelt fontosságú a szükséges mértékű likviditás biztosítása. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni.
A testület előzőleg nem módosított az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, ami 2016. május 25. óta változatlan.
MTI
