Kiemelték: a magyar gazdaság a járvány második hullámának idején az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott.
A hazai GDP várhatóan 5,0-5,5 százalékos mértékben zsugorodott 2020-ban - jelezték.
A jegybank szerint Magyarország teljesítménye tizenegy fontos területen az Európai Unió élvonalában volt tavaly, nyolc területen viszont előrelépésre van szükség.
A hitelezés 10 százalékkal bővült, ezzel összefüggésben sikerült magas szinten tartani a vállalati beruházásokat - emelte ki az első két pozitívumot az MNB.
A jegybank szerint a családok jövedelmi helyzetét segítette, hogy a munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett tavaly február óta, az átlagbér az EU-ban 3. legnagyobb mértékben emelkedett, a munkát terhelő adók jelentős mértékben csökkentek, a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb az egész közösségben, a lakossági hitelezés Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben. Mindezek eredményeképpen a lakossági fogyasztás mindössze 2,1 százalékkal csökkent az uniós 7,5 százalékos átlaggal szemben, az online kiskereskedelem pedig 40 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét - hívta fel a figyelmet az MNB.
A központi bank jelentős forrásokkal támogatta a válságkezelést: az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a 2. legnagyobb mértékben 2020-ban, továbbá az állampapírpiaci keresletet is a magyar jegybank növelte a 2. legnagyobb mértékben - zárták a pozitívumok sorát.
A jegybank szerint a teljesítményt tovább javítani a kormányzati fogyasztási kiadások, a GDP arányos kormányzati beruházási ráta és az építőipar hozzáadott értékének a növelésével lehetne.
A turizmus visszaesése az egyik legnagyobb volt az unión belül, az eltöltött vendégéjszakák számának csökkenésében Magyarország a 19. helyen van 2020 első 11 hónapjában - hívta fel a figyelmet az MNB.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Magyarországon 5 százalékon alakult tavaly, míg az uniós átlag 18 százalék volt - ismertette a jegybank.
Előrelépésre van szükség a digitális kereskedelem területén is az MNB szerint, hiszen az adatok alapján tavaly a magyar vállalatok mindössze 14 százaléka használta ki az e-kereskedelmi csatornák adta lehetőségeket, ami kevesebb, mint fele a régióban éllovasnak számító cseh és horvát aránynak.
Az MNB szerint a magyar államadósság átlagos hátralévő futamidejének hosszabbítását folytatni kell, továbbá a garanciaprogramok terén sebességváltásra van szükség.
MTI
