Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a második negyedévben 214 milliárd forintot, a negyedéves GDP 2,1 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 21 milliárd forintos, a negyedéves GDP 0,2 százalékának megfelelő igénnyel – jelentette pénteken a pénzügyi számlák adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.
Az államháztartás uniós módszertannak megfelelően névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a negyedév végén 28 743 milliárd forintot, a GDP 72,5 százalékát tette ki. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága 2 százalékponttal magasabb, a GDP 74,5 százaléka volt.
A folyó áron számított adósságot a tranzakciók 376 milliárd forinttal, az átértékelődések 322 milliárd forinttal növelték a negyedévben – közölte az MNB.
A június végén zárult egy évben 1161 milliárd forintot tett ki az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami az éves GDP 2,9 százalékának felel meg.
Az államháztartás nettó tartozása (23 650 milliárd forint) a GDP 59,7 százalékát tette ki 2018 második negyedévének végén.
A második negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 258 milliárd forint volt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 26 milliárd forint volt idén január-júniusban.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a második negyedévében a GDP 6,3 százalékát tette ki (640 milliárd forint), a júniussal záruló egy évben pedig a GDP 5,8 százaléka (2283 milliárd forint) volt.
A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a részvények és részesedések, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a befektetési jegyek és a devizabetétek csökkentek. A devizabetétek állománya összességében nem csökkent, mert a forint árfolyamának gyengüléséből származó átértékelődési nyereség ellensúlyozta a tranzakciók hatását.
A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült az ingatlanhitelek állománya, és a fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett.
