Egy teljesen új, kétvágányú, 250 kilométer per órás vasúti pályával kötnék össze a V4-ek Budapestet, Pozsonyt, Brünnt és Varsót. Az elképzelések szerint az új vonalon közlekedő gyorsvonatok csak az említett városokban állnának meg. A vasúti fejlesztésről hétfőn a szlovákiai Csorbatón írt alá együttműködési megállapodást Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
„Megállapodtunk abban, hogy létrejön az a négyoldalú munkacsoport, mely az első ülését novemberben tartja, és amely decemberben az első meglátásait már publikálja is” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A nulláról induló zöldmezős fejlesztés a szakértő szerint hosszú előkészítést igényel, ami legalább 2030-ig tart majd. A magyar szakaszra viszont szükség lehet, hiszen pont egy nagy kihasználtságú vonallal párhuzamosan épülne meg.
„Egy Budapest–Győr–Hegyeshalom irányú viszonylatra lehet, hogy szükség volna, hiszen a jelenlegi vasútvonal kapacitását most már szinte teljesen kihasználjuk teher- és személyszállító vonatokkal. Amennyiben a Bécsbe közlekedő, Sopronba és Szombathelyre közlekedő IC és RailJet vonatokat át lehet tenni egy másik pályára, akkor rengeteg hely tudna felszabadulni a meglévő pályán úgy a tehervonatok számára, mint az elővárosi forgalom számára. Tehát ez magyar szempontból egy megtérülő, vagy racionális beruházás is lehet akár” – mutatott rá Andó Gergely vasúti szakértő, szakújságíró.
A magyarországi szakasz hitelből épülhet meg, és bár az Európai Beruházási Bank már most érdeklődik a projekt iránt, más hitelajánlótokat is megvizsgál majd a kormány. A fejlesztés illeszkedik az uniós elvárásokhoz is.
„Az Európai Unió megfogalmazta, hogy 2050-re ki kell építeni az országok között egy gyorsvasúti hálózatot. Ez 200-250 kilométer per óra fölötti sebességet lehetővé tevő hálózatot, és valamennyi repülőteret be kell egyébként 2050-re csatolni ebbe a gyorsforgalmi vagy gyorsvasúti hálózatba” – emlékeztetett Homolya Róbert MÁV-elnök-vezérigazgató korábban a Hír TV stúdiójában.
Az Európai Unió a vasúti szállításnak is nagyobb szerepet szán: 2030-ra a távolsági áruszállítás 30 százalékát, 2050-re az 50 százalékát szeretné vasútra terelni a közösség.
