Horváth Klára (független) polgármester az MTI-nek elmondta, az 1980-as évek elején fúrt két kútból 38 és 51 fokos víz hozható felszínre, azonban a kutak külterületen voltak, és magas volt a víz metántartalma. Az önkormányzat két és fél kilométeres vezetékkel juttatja el a termálvizet a település központjába, és a gáz hasznosítására hőt és villamos energiát termelő kiserőművet létesített.
A félmilliárd forintos beruházáshoz a város uniós forrásból 200 millió forint támogatást kapott. A leválasztott gázt egy részét gázmotorban égetik el, illetve a gázra jellemző szaganyag bekeverése után azzal fűtik a Bábolna Strand és Termálfürdőt, a városi sportcsarnokot ás a diákéttermet.
A gyógyhatású termálvízre alapozva május végén átadják a téli és nyári medencékkel rendelkező termálfürdőt.
A strand szomszédságában az önkormányzat közel tízhektáros területen szabadidőparkot hoz létre. A kutak fejlesztése, az erőmű, a szabadidőpark és a fürdő teljes beruházási összege eléri a három és fél milliárd forintot, ebből a település egymilliárd forintot uniós támogatásként kapott, 1,2 milliárd forint hitelt vett fel, 1,3 milliárd forintot pedig saját költségvetéséből biztosított - mondta a polgármester.
Bábolnán 1983-ban a mezőgazdasági kombinát vezetője, Burgert Róbert fúratott két kutat. Az egyikből 600 méter mélyről 38 fokos, a másikból pedig 1200 méterről 51 fokos termálvíz tört felszínre. A melegebbik kút vizét próbafürdetések nyomán gyógyvízzé nyilvánították, de akkor nem hasznosították.
MTI
