Matolcsy György kiemelte, az euró reformjára szükség van, ugyanis a Centre for European Policy elemzése szerint az euró első két évtizedének mérlege két tagállamnál (Németország és Hollandia) pozitív, Görögországnál közel semleges, a többi érintett országnál viszont negatív. Ennek döntő oka, hogy az eurót konjunktúrára tervezték, viharos időkre nem készítették fel - írta a jegybank elnöke. Példaként említette a 2008-as globális pénzügyi válságot, majd a 2011-12-es euróválságot, amelyek megrázták a teljes eurózónát és külső pénzügyi mentőöv nélkül megroppantottak volna 5 gazdaságot az akkori 17-ből.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az eurózónán kívüli világ, főként az Amerikai Egyesült Államok és Kína jóval többet nyert az eurón, mint az egész eurózóna. Matolcsy György szerint ebből következik, hogy "nem csupán szabad, de szükséges is előkészíteni az euró reformját, egy Maastricht 2.0 szerződést."
Az euró működéséről és a jövőjéről Magyarországnak is véleményt kell alkotnia, ugyanis a kivitel kétharmada és a külkereskedelem 70 százaléka köti össze Magyarországot az eurózónával, miközben "az unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk", így az eurózóna működése erősen hat a magyar gazdaságra - hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke.
Az euró megújításáról megjegyezte, az első lépés az őszinte számvetés nyílt vitával és belső elemzésekkel. A jegybankelnök szerint van megoldás arra, hogy "kilépjünk az euró csapdából." Matolcsy György azt írta, lehetséges egy rugalmas monetáris keret kialakítása, ami nem egy, hanem több eurózónán belüli csoportra újítja meg a tagság 5 feltételét. Ezen felül kiemelte, a többi hiba kijavítása is fontos (migrációs politika, egységes belső piac félbehagyása, uniós bővítés leállítása, britek leválasztása), "mert az uniós stagnálásért nem csupán a közös pénz gyengeségei, hanem más területek hibás politikái is felelősek" - fogalmazott Matolcsy György a Maastricht 2.0 című írásában.
MTI
