Az oroszoknak szedik az almát a szerbek. Déli szomszédunk az elsők között profitál az orosz–európai gazdasági hidegháborúból. Idén már 70 százalékkal nőtt a szerb élelmiszerexport Oroszország felé. „Ez komoly esély Szerbiának, hiszen a szomszédaink többségét sújtja a szankció, mi pedig ezt ki tudjuk használni. Ehhez viszont gyors és nagy értékű beruházásokra van szükség és a szerb kormány beavatkozására, hogy élni tudjunk ezzel az előnnyel” – véli Milan Prostran mezőgazdasági szakértő.
Az európai uniós cégek úgy játszhatnák ki az embargót, ha harmadik országon, Svájcon, Szerbián, vagy épp Törökországon keresztül juttatnák az árut Oroszországba. Rajtuk kívül a kaukázusi országok járnak még jól, de ezek nem tudják pótolni a kieső uniós exportot. „A szankcióknak már látjuk a hatásait: nyugati nagybefektetők jelentek meg, hogy nálunk szeretnének üzletelni, mert ránk nem vonatkoznak a szankciók. A szerb cégek egy-két hónap alatt nem tudják átírni a meglévő szerződéseket, viszont a jövőben mi jelenthetjük a kaput Oroszország felé” – mondta Zeljko Sertic, a szerb kereskedelmi kamara elnöke.
Az Európai Unió évente 10 milliárd euró értékű mezőgazdasági terméket exportál Oroszországba, ez körülbelül annyi, mint a paksi bővítés ára. Orbán Viktor kijelentésével, hogy a szankciókkal az EU magát lőtte lábon, az európai vezetők nem értettek egyet, viszont a szankciók miatti veszteséget más tagállamok, az olaszok, a franciák, a spanyolok is az Európai Bizottsággal fizettetnék ki. A termelők azért aggódnak, hogy az Európában maradó készlet lenyomja az itteni árakat. „Bizonyos termékek esetében már most érezhető az ár változása. Ezek elsősorban idényzöldségek, mint a paradicsom, az uborka, a paprika, ahol már elkezdődött a szezon. Itt már 4-5 százalékkal csökkentek az európai árak és ez folytatódni fog más termékekkel is” – közölte Roger Waite, a mezőgazdasági bizottság szóvivője.
Az uniós gazdákhoz képest igazán rosszul az oroszok járnak. Az élelmiszerárak idén már 15 százalékkal drágultak, a húsok 50 százalékkal. Az oroszok a szükségletük harmadát tudják a Szerbiához és Fehéroroszországhoz hasonló helyekről pótolni, a többit kénytelenek a mostani árnál 15-20 százalékkal drágábban, például Dél-Amerikából importálni.
