Felgyorsulni látszik az az évek óta emlegetett iparági fordulat, miszerint a magyar piacon a legtöbb üzlettel és legnagyobb bevétellel rendelkező multinacionális szereplő, a Tesco áruházlánc búcsúzni készül Kelet-Közép-Európától – ezt egy, a londoni tőzsdén megjelent friss elemzői vélekedés feltételezi, amit idézett a magyar sajtó.
Diszkontok jöhetnek
A lengyel Gazeta.pl portál által közölt hétfői értesülés szerint, amit a német Lebensmittel Zeitung írt meg, Londonban újra átvizsgálják a multivállalat régiós működését, s a tőzsdei elemzők szerint ennek lehet az eredménye a további karcsúsítás. A folyamat idén a 301 áruházat, elosztóközpontot és az ottani székhelyet jelentő lengyel üzletág felszámolásával már megkezdődött. A német sajtó szerint a brit lánc régiós vállalkozásait a Schwarz-csoport veheti át, ehhez tartozik a hazánkban is népszerű diszkonthálózat, a Lidl, illetve a jó néhány országban több mint ezer bolttal rendelkező németországi Kaufland üzletlánc. A brit Tesco sajtóirodája cáfolta ezeket a feltételezéseket.
Inkább hazai kézben
A Magyar Nemzet megtudta: a pandémiás helyzetben átalakult befektetői-piaci viszonyokban jelenleg külföldről és hazánkból is több vevő érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai áruházai, logisztikai bázisai iránt. A Tesco Europa kivonulásával ugyanis az egyes országokban (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, valamint Lengyelországban, ahol már értékesítették a hálózatot) túlságosan nagy piaci rést hagyna maga után a vállalat. Ez még úgy is elmondható, hogy a Tesco globális piaci jelenlétében mindössze két százalékot képviselnek a lengyelen kívüli régiós leányvállalatok.
Arra azonban kicsi az esély, hogy a Tesco több mint kétszáz magyarországi üzletének átvételével a fogyasztási cikkek kereskedelmében olyan cég nyerjen túlságosan nagy teret, amely már meghatározó arányban van jelen a hazai piacon – a nagy szereplők összeolvadását a magyar és az uniós versenyjogi szabályok alapján ítélik meg. Úgy tudjuk, továbbra is az a szándék, hogy a hazai kiskereskedelemben a magyar tulajdon kerüljön többségbe, s ezzel a lakosság napi szintű élelmiszerkiszolgálása minden helyzetben zavartalan és országszerte mindenütt garantált legyen. A COVID–19-járvány teremtette helyzet is rámutat annak fontosságára, hogy a lakosság semmilyen körülmények között ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe az élelmiszerpiacon, azaz a beszállítói források, az áruelosztás és -beszerzés, a logisztikai háttér összességében magyar területen koncentrálódjon.
Menekülési terv Londonban
Létezik egy vészforgatókönyv, amely a COVID–19-járvány miatt veszteségessé vált kelet-közép-európai Tesco Europa eladása mellett szól, s amelyben a korábbi években jól teljesítő magyar leányvállalat értékesítése is szerepel. Ezt a londoni anyacégnél a kockázatelemzők egyre inkább támogatják, mivel az új számítások szerint a diszkontok által elhódított magyarországi kereskedelemben 2020-ban bevezetett szektorális adó végképp ellehetetleníti az átalakított hipermarketekre szóló üzleti tervekben előírt profit megtermelését – közölték a Magyar Nemzettel a Tesco londoni központjából. Hozzátették, hogy már a Tesco Bank, a cég pénzügyi szolgáltató vonala is veszteséget termel. Forrásaink szerint a kiszivárgott átvilágítás már a vevőjelölteknek készül, amelyek európai piaci befektetői csoportok.
A lap információi szerint itthon nincs a kormány napirendjén a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatója, a stratégiai partnerként jegyzett Tesco áruházlánc értékesítése, ami azt jelenti, nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül változna a vállalat egységei által érintett területek ellátottsága. A 2010-es különadó mintájára – a hazai gazdaság védelmében – a mostani COVID-járvány miatti válságra válaszul a nyár elején ismét bevezetett sávos kereskedelmi adó ugyanakkor valóban fájhat az elmúlt években globálisan folyamatosan piacot veszítő áruházláncnak. Annak ellenére is, hogy hazánkban diszkontosították a hipermarketeket, így próbálva lépést tartani a megváltozott fogyasztási szokásokkal.
A teljes cikk ITT olvasható.
