Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára a lapnak elmondta: jelenleg negyvenezer körüli megosztott ingatlant tartanak számon. A részaránytulajdon ugyanakkor ma csaknem három és fél millió tulajdonost és mintegy 2,4 millió hektárt érint.
"Hiszünk abban, hogy minden osztatlan közös tulajdonú parcella esetében van egy olyan tulajdonos, aki érdekelt abban, hogy megszerezze a teljes tulajdoni hányadot. Ha az Országgyűlés előtt lévő törvény hatályossá válik, mindenkinek meglesz a lehetősége arra, hogy lépjen"
- mondta.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó eljárás 2014-2015 óta zajlik az országban, és mintegy 55 ezer helyrajzi számot érintő ingyenes állami kimérést takar. A tárca a program tapasztalatait is felhasználva alkotta meg az új szabályozást, amely stabil jogi alapot teremt ahhoz, hogy az állam kezében lévő osztatlan közös tulajdonú földeken fennálló tulajdoni hányadok földkiadásokkor keletkezett, több évtizedes problémától végleg megszabaduljon a magyar agrárium. A tervek szerint ősszel készülnek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
A la cikke szerint az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy míg korábban az osztatlan közös területek megosztásához a tulajdonostársak százszázalékos egyezségére volt szükség, a jövőben elég lesz az ötvenszázalékos tulajdoni hányad plusz egy fő beleegyezése. Nagy könnyebbséget jelent majd, hogy ahhoz, hogy valaki meg tudjon szerezni egy teljes parcellát, nem kell földművesnek lennie. A spekulánsok kiszűréséért azonban ehhez legalább három éve tulajdonnal kell rendelkezni az adott táblában - ismerteti a Magyar Nemzet.
A cél az, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető területű földek - mondta a lapnak Nagy János.
MTI
