Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója korábban közölte, hogy három kategóriában, összesen hatvankét helyszínre érkeztek pályázatok az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV csoport által meghirdetett programra. A szám nem végleges, a kisebb települések állomásépületei esetében a január 31-i határidőt követően is lehet pályázni.
Lázár János később megosztott posztja nyolc nagy pályaudvarról szólt, amelyekre közlése szerint tizenkét fejlesztési ajánlat érkezett be az első határidőig. A Világgazdaság megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium viszont azt közölte, hogy országos szinten hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomás fejlesztésére érkeztek pályázatok: négy a fővárosban – Keleti, Nyugati, Déli, illetve Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található.
Az építési és közlekedési miniszter tavaly a koncepció bemutatásakor hangsúlyozta, az ingatlanokat nem adják ingyen, a közösen alapított társaságok működésének hasznából a későbbiekben az állam is részesedik.
A koncepció lényege, hogy a MÁV a magánbefektetőkkel közös ingatlanfejlesztési társaságokat hoz létre, ennek értelmében a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemeltetheti a pályaudvarok ingatlanjait országszerte.
Lázár János a pályaudvarfelújításról szóló terv ismertetésekor azt is mondta, hogy európai uniós forrást nem kívánnak bevonni, hazai magántőke társulásával viszont sok százmilliárdos forrásra számítanak.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Shutterstock
