A miniszter a hirado.hu-nak adott interjúja szerint elmondta: a jövő a zöldenergiáé, az átállásban pedig Kína segíthet Magyarországnak. A kínai partnerekkel a tiszta energia, a fenntartható energiatermelés, a zöldtechnológiai innováció területén dolgoznak majd együtt.
Közlése szerint fontos, hogy legyenek úgynevezett szivattyús energiatározók. Kínai mérnökök bevonásával keresik a megfelelő helyszínt legalább egy ilyen erőmű felépítésére. A technológia lényege, hogy az olcsó többletárammal - ami például napelemekből származhat - a két tározó közül az alacsonyabban fekvőből a felsőbe szivattyúzzák fel a vizet, amelyet a fogyasztási igényekhez igazodva később leeresztenek, így viszonylag kis veszteséggel lehet újból áramot előállítani.
A kétoldalú megállapodások érintik a nukleáris kutatás-fejlesztési, képzési együttműködéseket, az elektromos autók töltőhálózatának bővítését, és annak vizsgálatát is, hogy közösen létre tudják-e hozni az ellátásbiztonsági szempontból fontos összeköttetést a hazai és a szerbiai kőolajvezeték-rendszerek között - ismertette a hirado.hu.
A miniszter kitért arra is, hogy uniós soros elnökként sem engednek abból, hogy a nemzeti energiamix meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia. Megvédik a rezsicsökkentést, amely Európa legalacsonyabb áram- és gázárait garantálja a magyar családok számára - hangsúlyozta Lantos Csaba.
A túlhajtott zöldideológia helyett a kormány a zöldenergia észszerű termelése és tárolása mellett kötelezte el magát. Azt a közös felismerést is igyekeznek elősegíteni, hogy az időjárásfüggő termelők villámgyors terjedésével lépést kell tartania az áramhálózati korszerűsítéseknek - mondta a miniszter a portálnak.
Szólt arról is, hogy egy készülő újabb szankciós csomagban az orosz LNG behozatalának tilalma is felmerült lehetőségként, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a hasonló intézkedések lényegében hatástalanok. Összességében azt lehet mondani, hogy Európa az orosz energiafüggőséget lecserélte az amerikai energiafüggőségre. Magyarország pedig igenis keresi az újabb forrásokat, azeri, török, katari irányból is érkezhet ide földgáz. Fokozzák a belföldi kitermelést, és a nagyjából ötödével alacsonyabb fogyasztás tovább erősíti az ellátás biztonságát - mutatott rá.
Az akkumulátorgyárak szükségességéről azt mondta: a globális felmelegedés miatt tenni kell azért, hogy kevesebb üvegházhatású gáz, kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe. Magyarország ebben jól halad, az 1990-es bázishoz képest 37 százalékos csökkentést ért el már 2022-re. A korábban 2030-ig előirányzott 40 százalékos célszámot ezen felbátorodva emelték meg 50 százalékra. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy "az autóipar hatalmas fordulat előtt áll". Megjegyezte: "ha benne szeretnénk maradni, és élen járni a globális versenyben, muszáj, hogy a gyártásban megőrizzük, a kutatás-fejlesztésben tovább javítsuk a kivívott helyünket".
Az új otthonfelújítási programról, amelyben az 1990 végéig megépült családi házak szigetelésére, nyílászáró cseréjére, fűtéskorszerűsítésére lesz lehetőség, elmondta: május végén indul a program saját honlapja. Júniusban nyílik meg a lehetőség, a támogatásra az MFB Bank Pont Plusz hálózat fiókjaiban tudnak majd jelentkezni a felújításra készülők. Kiemelte, hogy a pályázat egyik feltétele, hogy 30 százalékos energia-megtakarítást kell elérni, ezért a tulajdonosnak egy szakértő által kiállított energetikai tanúsítványt kell kérnie. A támogatható beruházási érték 7 millió forint, ebből 1 millió forint önrészt kell biztosítania az állampolgárnak. A kamatmentes hitelrész mellett az adott járás és a kérelmező magánszemély jövedelmi helyzetének függvényében 2,5-3,5 millió forint lehet a vissza nem térítendő forrás - mondta a hirado.hu-nak, megjegyezve: az otthonfelújítási program a fogyasztás csökkentésével járul hozzá Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez. Mintegy 130 milliárd forintnyi beruházási igényt generál, amivel élénkíti az építőipart, elősegíti a gazdaság újraindítását - mondta Lantos Csaba.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
