Lánczi Tamás a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.
"Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő" - fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám "külföldön sokak szemét csípi", hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.
A politológus szerint "elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel", Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a debreceni beruházást ellenző ellenzéki pártok tevékenysége hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel, fel kell tárni, van-e esetleg anyagi befolyásoltság, mint ahogy a választási kampányban is történt hasonló eset.
Kérdésre közölte: az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert "nem fáról szüretelik az akkumulátort". Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.
Lánczi Tamás rámutatott arra, hogy a német gazdaság az elmúlt 2-3 évben pocsék állapotba került, Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.
A politológus kiemelte, hogy a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák. Nem ideológiai küzdelem ez, semmi köze ahhoz, hogy valaki zöldpárti-e vagy sem, egyszerűen a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.
Lánczi Tamás kijelentette: a ma beruházásaiból lesznek a holnap munkahelyei és azokból termelődnek meg azok a javak, amikből fenntarthatók a közszolgáltatások. Nagyon sokan "pedáloztak" azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek.
A politológus szerint ezek olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei 5-10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.
