Januárban az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt – erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,6 százalékkal emelkedett.
Az adatok nem változtak a múlt csütörtökön kiadott első becsléshez képest.
A feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal, az energiaiparé – nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására – 9,5 százalékkal nőtt.
A járműgyártás kibocsátása az Audi-sztrájk ellenére 4,8 százalékkal, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,2 százalékkal, az élelmiszeripar termelése 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal, az ipari export volumene 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
„2014 óta a kelet-közép-európai régióban a magyar ipar bővült a legnagyobb mértékben. Gyorsabban bővült visegrádi vetélytársainkénál, Romániánál és az unió átlagnál is. Miért olyan fontos ez? Mert ha megnézzük a nagy fejlett gazdaságokat, például Franciaországot, akkor azt látjuk, hogy a kutatási, fejlesztési tevékenységek 90 százaléka az iparhoz kapcsolódik. Az export teljesítménynek pedig a 80 százaléka kapcsolódik az iparhoz” – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
