A szervezet közleményében az MNB legutóbbi biztosítási statisztikájára hivatkozva azt írja: a segédmotoros kerékpárok díjosztályában 298 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, ami azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul közlekedik az utakon.
A jegybank adatai szerint a segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege 2021-ben 515 ezer forintra emelkedett az előző évi 437 ezerről. Személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmillió forintot is, amit biztosítás hiányában a károkozónak saját zsebből kell megtérítenie - írták. Biztosítás nélkül közlekedő robogó károkozása esetén a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájából fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.
A robogótulajdonosoknak a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, és közúti ellenőrzés során a rendőrök azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással - idézték a közleményben Cselovszki Zsoltot, a FBAMSZ elnökségi tagját.
A FBAMSZ álláspontja szerint a biztosításkötési arányon jelentősen javítana a kötelező rendszám előírása az 50 köbcentiméter vagy az óránként 45 kilométeres vagy nagyobb sebességre képes járművek számára, és ezzel a szabályozással behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is - javasolta a szövetség.
Borítóképünk illusztráció, fotó: Shutterstock
