„Az internetadót beírtuk, mint kockázat. Az ott van, 25 milliárd, mint nem bejövő bevétel.” Bár a számvevőszék elnöke szerint tartható lesz a 2,4 százalékos hiánycél 2015-ben, vannak kockázatok a büdzsében. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintra csökken, és az új adónemeknél is lehetnek még bizonytalanságok. „Viszonylag jelentős növekedést tervez a kormányzat az e-útdíjból, az áfával kapcsolatos különböző megszigorító intézkedésekből, a kisvállalkozások adójában továbbra is felfutással számol. Tehát ezeket a kockázatokat azonosítottuk, és ezekre számszerű becslést is adtunk” – mondta Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője.
A költségvetés és az adótörvények volt a téma a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács rendkívüli ülésén is. Az adóügyi államtitkár a változásokat sorolta: példaként említette, hogy az élő és félsertésre bevezetett 5 százalékos áfakulcsot más állatok húsára is kiterjesztik. „Indokoltnak tűnik az, hogy kibővítsük azoknak az állatoknak a körét, amelyek szintén az 5 százalékos áfa alá tartozhatnak a jövőben” – fogalmazott Pankucsi Zoltán adóügyi helyettes államtitkár.
A munkaadók képviselői nem is ezt, hanem a béren kívüli juttatások adójának emelését kifogásolták. „Az, hogy a turizmus eredményt tudott felmutatni és magasabb mértékben járul hozzá a GDP-hez, jobb az eredménye, az annak köszönhető, hogy ez a fizetési eszköz létezik. Nem akarom különösképpen minősíteni, – mert az itt jelenlévők jobban tudják nálam – én azért a SZÉP-kártyát úgy tekintem, mint egy második hazai valutát. Ez egy olyan fizetési eszköz, amit nem lehet kivinni, nem lehet másutt elkölteni” – nyilatkozta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.
A szakszervezetek hibának tartják a segélyezésre fordított összeg csökkentését is. „Abban a helyzetben, ha Magyarország minden felnőttkorú munkavállalójának lenne legális, valós munkája, akkor is fenn kell tartani a segélyezési rendszert, mert bármelyik pillanatban előállhat valami olyan helyzet, hogy valakik, kisebb-nagyobb csoportok segélyre szorulnak átmenetileg” – szögezte le Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
A munkavállalók képviselői azt is sérelmezték, hogy a különböző életpályamodellek bevezetése ellenére is vannak olyan közszolgák, akiknek 7 éve nem emelkedett a bére. „180-190 ezer ember semmilyen fajta bérfejlesztésben nem részesült, különösen azok vannak keserves helyzetben, akiket már hat évvel ezelőtt is betakart az akkori minimálbér. Tehát ha én ilyen szempontból vizsgálom, akkor ebben a költségvetésben mi nem tudunk örülni semminek, különösen nem tudunk örülni az érintett munkavállalók szempontjából” – fogalmazott Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Varga László azt mondta, hogy ennek köszönhető, hogy szerdán a szociális munka napja helyett a szociális harag napját tartják az ágazat dolgozói, amelyen demonstrálni fognak.
