Nem valószínű, hogy a kormány tovább emeli a magyar költségvetés devizaadósság-arányának felső limitjét, és ez nem is lenne tanácsos – mondta el a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Bektetési Zrt. senior elemzője.
Az elemzőt a magyar gazdasági sajtót körbejáró hír kapcsán kereste meg a médium, amely szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1 milliárd euró hitelt vett fel áprilisban három állami tulajdonú kínai banktól, a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of Chinától.
Az ÁKK weboldalán a Portfólió által kiszúrt adatok szerint a központi költségvetés a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel az összeget.
Az elemző az államadósság szerkezetének alakulását historikusan bemutatva, elmondta, hogy 2009. év végén az összadósság 44,6 százalékát tette ki a devizaadósság, mely 2011. év végére 50 százalék közelébe emelkedett, majd a nagyfokú árfolyamkockázat miatt a kormány deklarált céljává vált ennek jelentős csökkentése.
A 20 százalékos célt 2018 végére sikerült elérni, ehhez többes kamatrendszert vezettek be az állampapírpiacon, a hazai lakosságnak magasabb kamatot biztosítva a piaci kamatnál, ezzel növelték a forintadósság és a belső finanszírozás arányát.
Két éve, 2022-ben viszont az infláció emelkedése, illetve az ezzel járó kamatterhek növekedése miatt ismét előtérbe került a devizaadósság kibocsátása, ekkor 25 százalékra, majd 30 százalékra emelték a plafont.
Ezt egyébként meg is közelítette a devizaadósság aránya június végére, hiszen a kínai banki hitelek felvételével együtt ekkorra 29,25 százalékra állt be az ÁKK legfrissebb tájékoztatása szerint.
Mivel a forint állampapírpiaci hozamok az elmúlt időszakban jelentősen mérséklődtek, nem valószínű, hogy a kormány tovább emeli a devizaadósság arányának felső limitjét, és ez nem is lenne tanácsos. Emiatt a devizakibocsátás korlátozott lehet az idei év hátralévő részében, és jövőre is.
Varga Zoltán hozzátette, hogy hasonló direkt hitelmegállapodásra korábban is volt példa, például a Paks 2 beruházáshoz.
Megszólalt az ÁKK is
A Világgazdaság a kínai hitelfelvétellel kapcsolatos kérdéssel egyébként az ÁKK-t is megkereste, ahonnan a többi hírportálhoz hasonlóan a következő választ kapták:
A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
