Matolcsy György jegybankelnöki ciklusa 2025 tavaszán véget ér. Mivel ez a második mandátuma, törvény szerint nem vezetheti harmadjára is a magyar monetáris politikát. Éppen ezért hosszabb ideje tart a találgatás, ki lehet az MNB elnökének utódja.
Ennek megfejtéséhez vitt most sokkal közelebb a miniszterelnök.
Orbán Viktor bírálta Matolcsy Györgyöt
Vasárnapi Facebook-bejegyzésének azt a címet adta, hogy Kötcsei gondolatok. Ezért valószínűsíthető, hogy Orbán Viktor a találkozón, szűk körben elmondott beszédéből idéz. Azonban ezeket a gondolatokat most a súlyuk miatt megosztotta a nyilvánossággal.
A poszt a jövő évi békeköltségvetéssel indul. Erről azt állítja, hogy megvan a cselekvési terv. „Bemutatva, bejelentve ugyan még nincs, nem vettük még politikai munka alá, de szoktunk rá úgy utalni, mint a békeköltségvetés, ami már bent van az íróasztalfiókban. Ez nagyjából így is van, és
hogyha Matolcsy elnök úr nem kényszerít rá bennünket,
akkor idő előtt nem is kell előhúznunk” – fogalmazott meglepően élesen a regnáló MNB-elnökről. A megjegyzést nehéz másképp értelmezni, mint a jegybanki vezetés erős kritikájaként, amely a kormányzati megítélés szerint nem támogatja a fiskális politikát.
Orbán Viktor részletesen felvázolt egy új gazdasági akciótervet, csakhogy ennek előfeltételeként szabta az összehangolt gazdaságirányítást. A békeköltségvetésnek vagy cselekvési tervnek a középpontjában az áll, hogy
- a 2025-ös évben feltolják a gazdasági növekedést a 3–5 százalékos sávba. Olyan költségvetést kell csinálni, ami a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett – ami a hitelminősítők meg az egész pénzügyi glóbusz miatt szükséges – képes 3–5 százalékos növekedést produkálni. Ez az alapja mindennek, és Orbán Viktor szerint erre képesek vagyunk.
- Kell egy bérdinamika. A munkaadók és a munkavállalók egy nagyon dinamikus tárgyalást folytatnak éppen a következő évi bérekről. Ebből a kormány próbál kimaradni, de láthatóan egy nagyarányú béremelkedésben fognak megállapodni a szakszervezetek a munkaadókkal, amire a kormány majd ráüti a pecsétet. Jól láthatóan egy többéves, jelentős minimálbér-emelkedésről szóló tárgyalássorozat zajlik ebben a pillanatban.
- Meg kell emelni a családtámogatások összegét, mert a magas infláció felemésztette azok értékét. Meg kell kétszerezni a gyerekek utáni adókedvezmény mértékét a következő, 2025-ös évben, amire Hankó miniszter már kidolgozta a terveket.
- Nagy Márton miniszter pedig elég jól áll egy olyan kisvállalkozói program megindításával, ami hajaz a valamikori Széchenyi-tervre: „Ha te egy forintot befektetsz, mi is adunk mellé egyet.” Tehát egy kis- és középvállalkozókat – nem a nagyokat – bevonó program is megvan.
Ezen a ponton bírálta másodszor Matolcsy Györgyöt. „Minél többet hallgatjuk a jegybankelnök urat, annál inkább az az érzésünk, mintha ezzel ellentétes irányba haladnánk, de ez csak a látszat. Valójában jó ütemben haladunk egy összehangolt gazdaságirányítási rendszer felé” – szögezte le.
Nem rejtette véka alá, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban. Részletesen kitért a magyar gazdaságpolitikai struktúra átalakítására, ezért kikövetkeztethető az is, ki követi Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén.
Orbán Viktor váratlan bejelentést tett: megvan, ki lehet az új elnöke a Magyar Nemzeti Banknak
A miniszterelnök kifejtette, hogy „kell egy Erhard”. Kétségkívül Ludwig Wilhelm Erhardra utalt, aki 1963 és 1966 között Németország kancellárja volt, Konrad Adenauer kormányában pedig gazdasági miniszterként nagyban hozzájárult Nyugat-Németország gazdasági fellendüléséhez a második világháború utáni években. A magyar Erhard Orbán Viktor szerint korábban Matolcsy György volt, amíg el nem ment jegybankelnöknek.
Az Erhard-pozíciót úgy írta le, mint egy csúcsminisztert, aki a gazdasági és a költségvetési eszközöket egyszerre tartja kézben, és az új cselekvési programot le tudja vezényelni. A kormányfő ezen a ponton tett bejelentést az új MNB-elnökről.
Ennek az embernek a személye összefügg azzal, hogy a jegybankelnöki szék március 1-jén sajnálatos módon bekövetkező megürülése milyen döntésekre sarkallja a kormányt. Nyilvánvaló, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter. Az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig jegybankelnök lesz – jelentette be a döntését Orbán Viktor.
Sok értelmezőkészség talán nem kell ahhoz, hogy ezeket a mondatokat lefordítsuk. A jelenleg önállóan létező Pénzügyminisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium csúcsminisztériummá formálódik, ennek vezetője tehát „a gazdasági és a költségvetési eszközöket egyszerre tartja majd kézben”. Miután Nagy Mártont már most is gazdasági csúcsminiszterként szokás emlegetni, ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy ő lesz az új, az eddigieknél is erősebb Erhard a magyar kormányban.
Amennyiben helyes ez a levezetés, akkor a „másik” alatt Orbán Viktor a jelenlegi Pénzügyminisztert, Varga Mihályt érthette,
akiből jegybankelnök lesz 2025 márciusától ötéves megbízatással, vagyis 2030-ig.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
