Zoltai Dániel elmondta, a téli nyugalomra vonult, dermedt halakat megtizedelő állomány gyérítését vadászati engedéllyel rendelkező személyek végezték, környezetvédelmi okokból ólom helyett acélsöréttel.
A Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán télen csaknem 2000 kormorán zsákmányolja a halakat. A lelőtt állatok boncolásának tapasztalatai szerint egy madár az életben maradáshoz fél-egy kiló halat is megeszik naponta, a megyében telelő madarak a folyóból 1500 kiló halat zsákmányolnak minden itt töltött napon.
Zoltai Dániel hozzátette, a kormányzati támogatással és a szövetség saját erejéből elvégzett telepítéseknek köszönhetően halbőség van az élővizekben. A horgászoknak és a velük együttműködő vadászoknak nem célja kiirtani a kormoránt, viszont kártételük miatt szükséges az állomány szabályozása.
A kormorán vagy kárókatona tollát nem tudja vízhatlanná tenni. Testének melegével fűti magát, ehhez viszont folyamatosan ennie kell. Szétverik és megsebesítik a téli vizekben vermelő, lenyugodott halakat, egy elfogyasztott halra három elpusztított jut.
A hatvanas években védelem alá helyezett, valójában tengeri madár mára túlszaporodott. Magyarországon 2500-3000 példány fészkel, de télen 30-40 000 példány jelenik meg a magyar vizeken.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége a megye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal.
Borítóképünkön egy kormorán, fotó: Shutterstock
