Katar 1961 óta tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, de a tagállamok közül az egyik legkisebb kitermelő, míg a cseppfolyósított földgáz esetében a világ legnagyobb exportőre. Az ország továbbra is folytatja a kőolaj kitermelését, de a jövőben a gáz kitermelésére összpontosítja erőfeszítéseit.
A katari vezetés hétfő reggel tájékoztatta a döntésről az olajkartellt.
A döntést indokolva Szaad al-Kaabi rámutatott, hogy nagyon realistán ítélik meg a helyzetet. Katarnak nincs nagy olajkitermelő potenciálja, az igazi ereje a földgázban rejtőzik, így nemzetközi szerepének megerősítését és hosszú távú stratégiáját az szolgálja, ha a földgáziparra összpontosít.
A miniszter leszögezte azt is, hogy a döntésnek nincs köze a Katart sújtó politikai és gazdasági bojkotthoz. Az OPEC de facto vezetője, Szaúd-Arábia, valamint Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom tavaly június 5-én megszakította diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Dohával, amelyet a terrorizmus pénzelésével vádol.
A szomszédjai által elszigetelt Katar tagadja, hogy radikális iszlamista szervezeteket támogat, és azzal vádolja riválisait, hogy az uralkodó ász-Száni családot akarják elűzni a hatalomból.
Hatalmas földgázvagyonának köszönhetően Katar a világ egyik leggazdagabb országává vált, átalakította gazdaságát és jelentős erőfeszítéseket tett a jóléti állam kiépítésére.
A katari állami olajvállalat azt tervezi, hogy 2024-re évi 110 millió tonnára növeli földgázkitermelését a jelenlegi 77 millióról.
