A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.
A decemberi kamatemelés némi csalódottságot váltott ki az elemzőkből, akkor jelentősebb szigorítást vártak. A mai kamatemelési várakozás konszenzusa viszont elég egységesen 30 bázispont, azaz 2,70 százalékos alapkamatot várnak erre a hónapra, az év végére pedig 4,25 százalék a Portfolió felmérésében résztvevő elemzők konszenzusa. Az irányadó kamat csúcspontját 4,8 százalékra teszik az elemzők az idei második negyedévben, és úgy számolnak, hogy a jövő év első felében egyesül újra az alapkamat és az egyhetes betéti ráta.
Tavaly novemberi kamatmeghatározó ülésén jelentette be a monetáris tanács, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta 4,0 százalékra emelte az irányadóvá vált kamatot a múlt év végéig, és az idén még nem változtatott rajta, mert a forint árfolyama nem kényszerítette erre. Az egyhetes rátával a rövidtávú piaci kilengésekre igyekszik reagálni a jegybank, míg az alapkamattal az infláció mélyebb gyökereit célozza meg. Az elemzők arra számítanak, hogy az irányadó egyhetes rátát ezután havonta egyszer, a kamatdöntés után fogja változtatni a jegybank, amennyiben rendkívüli fejlemények nem kényszerítik gyors beavatkozásra.
Az alapkamat mai emelése azért is látszik indokoltnak, mert a fogyasztói árak decemberi emelkedése a várakozásokkal ellentétben nem bizonyult mérsékeltebbnek az előző havinál, éppen úgy 7,4 százalékos volt. Elemzők egy része a termelési költségek emelkedése és a vállalatok átárazási képességének ereje miatt azon sem lepődne meg, ha januárban még emelkedne is az éves infláció üteme.
MTI
