A globális társasági minimumadóról szólva a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára a lap hétfői számában felidézte: az alapgondolat eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztathassák meg a digitális óriásvállalatokat. A folyamat utóbb más irányt vett, és most már a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) célkitűzése, hogy egységes minimumadószintet határozzon meg a társasági adózásban. A részletek kidolgozása régebb óta zajlik az OECD-ben.
Mint a lap rámutat, Magyarországon jelenleg kilenc százalék a társasági adó, ezzel hazánk szedi a legalacsonyabb közterhet ilyen címen az Európai Unióban. Ehhez képest Joe Biden nemrég hivatalba lépett amerikai elnök a napokban 21 százalékos globális adót szorgalmazott.
Izer Norbert kiemelte: az unió megfelelő szervezetei döntenek arról, hogy milyen szabályok élnek az EU területén. Magyarország semmilyen olyan megoldáshoz nem járul hozzá, amely megnehezíti a hazai vállalkozások életét vagy csorbítja a magyar állam pénzügyi szuverenitását.
"Ha az OECD törekvései nyomán döntés születne - csak a példa kedvéért - 12 százalékos minimumadóról, akkor nyeresége után egy Magyarországon működő német cég kilenc százalékot befizetne a magyar a költségvetésnek, három százalékot pedig a német anyavállalat utalna át a német kincstárnak. Ilyen helyzetben az lenne a logikus lépés, hogy minden állam 12 százalék adót szed be a vállalkozásoktól, vagyis minden állam magánál tartaná azt a pénzt, amit a cégeknek egyébként is be kell fizetniük" - magyarázta Izer Norbert.
Az ötlet - fűzte hozzá - azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a magas adókkal működő országok szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen adóverseny. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az olyan országok, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően alacsony adókat vezettek be, elveszítik előnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek nem az adócsökkentés útját járják. Az elképzelés innen nézve igazságtalan, és megpróbálja visszavetni a fejlődésben az olyan államokat, mint például Magyarország - összegzett az államtitkár.
A magyar kormány álláspontja ez ügyben az, hogy minden állam a lehető legszélesebb mozgásteret kapjon, a pénzügyi szuverenitás továbbra is ki kell hogy terjedjen az adórendszer alapvető elemeinek meghatározására - hangsúlyozta Izer Norbert, aki szerint a terv megvalósítása mindenképpen időigényes, és bizonyosan komoly érdekérvényesítési küzdelem várható.
MTI
