Márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban már jelentős volt - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz képest 10,4 százalékkal visszaesett a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban.
Az iparon belül a 95 százalékos döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, míg a csekély súlyú bányászaté 26,9 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása 5,4 százalékkal emelkedett.
Az előző havi 5,0 százalékos növekedéssel szemben a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi termelési szinttől. A közúti gépjármű gyártásának volumene 28, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,7 százalékkal emelkedett a februári 12,5 százalék után. A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában a februári 10,7 százalékot követően 12,7 százalékkal nőtt a termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 30,7 százalékkal a kisebb súlyú villamosberendezés-gyártás bővült, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.
Folytatódott a csökkenő tendencia a vegyi anyag, termék gyártásában: a kibocsátás márciusban 5,4 százalékkal csökkent, nagyrészt a meghatározó súlyú műanyag-alapanyag gyártás visszaesése következtében.
Az ipari export volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A járműipar kivitele az előző havi 6,1 százalékos növekedés után 21,2 százalékkal zuhant, a számítógépek és elektronikai termékeké 1,8 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól, miután februárban még 11,9 százalékkal többet exportáltak belőlük. Az élelmiszerexport éves összevetésű növekedése a februári 9,9 százalékosról 17,2 százalékra ugrott, a gyógyszerexport 1,4 százalékkal nőtt a februári 13,1 százalék után.
Az ipar belföldi értékesítése 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 27,2 százalékkal estek vissza, de a számítástechnikai és elektronikai cikkeké 6,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar 13,0 százalékkal növelte a belföldi értékesítés volumenét, a gyógyszeripar 35,8 százalékkal.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok márciusban 10,1 százalékkal kevesebb új megrendelést kaptak, mint egy éve, a teljes rendelésállomány 6,5 százalékkal csökkent. Az exportrendelések 7,0 százalékkal maradtak el a tavaly márciusiaktól, a belföldi rendelések 2,7 százalékkal nőttek.
Az első negyedévben alig 0,1 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés az egy évvel korábbinál, a külpiaci eladások volumene 0,4 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítésé 2,0 százalékkal csökkent - közölte a KSH.
MTI
