A kereszténység legnagyobb ünnepe Húsvét, amikor Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. A pirosra festett tojás az emberiségért feláldozott vér, a húsvéti bárány pedig az emberek által az Istennek bemutatott áldozatot szimbolizálja. Az 1800-as évektől azonban Húsvét ünnepéhez már a sertéshús, az ünnepi sonka társul. – A sonka fogyasztása igazából a XIX. századtól datálható, amikor a sertés egyre nagyobb teret hódított a magyar táplálkozáskultúrában és a telenként levágott sertés sóban megérlelt, majd felfüstölt sonkájának érési ideje is Húsvét idejére tehető – mondta a Hír TV-nek Vajda Sándor néprajzkutató.
Az ünnep előtti napokban az üzletekben is megnőtt a forgalom. Hatszor több fogyott tojásból, mint egy átlagos napon és a csokoládéfigurák is lekerültek a polcokról. Az utóbbi években azonban már tudatosabban költöttek a vásárlók. „A vásárlók magasabb minőségű termékekre váltanak, nyilván így volt ez a mostani Húsvét alkalmával is” – nyilatkozta a Hír TV-nek a CBA kommunikációs igazgatója. Fodor Attila hozzátette: a vásárlóink a magas minőségű termékeket keresték. Említhetném példaként a sonkaféléket, amelyeknek az eladási részarányát 30 százalékos mértékben a hagyományos érlelésű sonkák alkották.
Egy friss kutatás szerint a sonkavásárlási csúcsidőszak hazánkban a Húsvét, tavaly ilyenkor több mint 7 milliárd forintot költöttek erre a termékre.
