Miközben már javában zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió (EU) és Ukrajna között, egymás után látnak napvilágot az arról szóló elemzések, tanulmányok és szakértői vélemények, hogy északkeleti szomszédunk tagfelvétele katasztrofális következményekkel járna az EU-ra nézve. Egyebek mellett azt sem tudni, hogy a háború befejezésekor Ukrajnának pontosan hol húzódnak majd a határai, mekkora lesz a területe és a népessége.
Szintén Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos súlyosabb aggályok közé tartozik, hogy a kohéziós forrásokból jelentősebb mértékben részesülő, kevésbé fejlett tagállamok rögtön nettó befizetővé válnának, a gazdák pedig gyakorlatilag minden EU-s országban rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének.
Jelenleg az energetikai szempontok önmagukban is elképzelhetetlenné teszik az ország tagfelvételét. Az egyik legalapvetőbb probléma, hogy Ukrajna csatlakozása rendkívül nagy volumenű infrastruktúra-beruházást jelentene. Ehhez közel sem lenne elég az az alap, amelyet Brüsszel néhány hónapja létrehozott az ukrajnai energetikai infrastruktúra helyreállítására. Egyrészt eleve olyan csillagászati költségekről beszélünk, amelyeket az unió nem tudna finanszírozni, ráadásul a helyreállításhoz szükséges összegek folyamatosan növekedhetnek, hiszen a háborúban akár néhány hónap alatt is érhetik újabb károk ezeket a létesítményeket – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Pixabay
