Az ügy előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a két területet érintően új adókat vezetett be. Miután az Európai Bizottsághoz panasz érkezett az adókkal kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálatban megállapította, hogy azok az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az uniós bizottság ezért úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít, és – mivel az adó már hatályban volt – arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel az adó alkalmazását – közölte az MTI.
Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az uniós törvényszéktől, amely szerint a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre. A döntést Magyarország megfellebbezte. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság mostani ítéletében megalapozottnak mondta ki Magyarországnak az uniós törvényszék ítéletével szemben benyújtott fellebbezését, ezért a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az indokolás szerint a megtámadott ítéletben az uniós törvényszék tévesen állapította meg, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt megérteniük, hogy az Európai Bizottság a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban miért döntött úgy, hogy a felfüggesztő rendelkezések tényleges alkalmazásához folyamodik. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a per folyamán az uniós bizottság maga is elismerte: a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozatok nem adtak magyarázatot arra, miért feltételezte, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére sem függeszti fel a vitatott nemzeti intézkedéseket. A bíróság ennek ismeretében mondta ki, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezések indokolása elégtelen, és e körülményre tekintettel semmisítette meg a rendelkezéseket – ismertette az MTI.
Az Európai Unió Bíróságának eljárása arra irányult, hogy a bizottság felfüggesztheti-e, és ha igen, milyen szempontok alapján, a megállapításuk szerint állami támogatásnak minősülő adóintézkedéseket.
A mai ítélet fontos szempontokat határozott meg a tagállamok és a bizottság számára arról, hogy az adók és egyéb állami támogatási intézkedések bevezetésével kapcsolatban milyen uniós hatáskörök gyakorolhatóak – közölte Varga Judit.
A bíróság ítélete megerősítette, hogy a bizottság nem élhet korlátlanul e lehetőséggel, és azt csak kellően megalapozott és indokolt esetben alkalmazhatja – mutatott rá az igazságügyi miniszter.
Varga Judit hozzátette: az ítélet valódi jelentősége a jövőre nézve, hogy pontosan meghatározza, hogy a bizottság állami támogatási vizsgálati eljárás keretében mikor rendelheti el egy nemzeti jogszabály alkalmazásának felfüggesztését, többek között a tagállami szuverenitás szempontjából kiemelkedő közvetlen adózás területén.
Magyar Nemzet
