Egyelőre bizonytalan, mi lesz azokkal az autótulajdonosokkal, akik devizalapú hitel segítségével vásárolták meg gépjárművüket. A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Televízióban azt mondta, hogy a Kúria döntése érinti az autóhiteleket, de a kormány álláspontja az, hogy elsősorban a lakáshiteleseket kell megmenteni. A jogi szakértők szerint viszont a törvény minden hitelre vonatkozik. „Mind a jogegységi határozat, mind a törvény ugyanúgy vonatkozik a lakáscélú szerződésekre, a szabad felhasználású ingatlanfedezettel biztosított szerződésekre, autóhitelekre, autólízingre, személyi kölcsönre, tehát mindenre” – mondta Várhelyi Tamás ügyvéd.
Az Országgyűlés – a Kúria jogegységi határozata alapján – törvényben mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, az árfolyamrést pedig nem szabad alkalmazni a fogyasztói kölcsönszerződésekben. „Az autó mint fedezet, az már eleve alkalmatlan volt arra, hogy fedezetként szolgáljon, hiszen az értéke rohamosan csökken, és ezt kombinálták egy korlátlan árfolyamkockázattal, tehát ez azt jelenti, hogy valaki fölvett kétmillió forintot, kifizetett már hármat, és most még tartozik a finanszírozó szerint még kettővel” – tette hozzá Várhelyi Tamás.
A parlament júliusi döntése után sok autóhiteles azt hitte, hogy fellélegezhet. A világhálón már azt számolgatták, hogy mennyi járhat vissza a törlesztőrészletekből. A becslések szerint több százezer forint, de esetenként akár az egymilliót is meghaladhatja az összeg. „A lízingszerződéseknél sokkal jobban fájnak ezek a lépések, tehát az árfolyamrés jellemzően magasabb volt, mint a lakáshiteleknél, a lízingszerződéseknél, és a másik ilyen fontos ismérv, hogy ezek, ugye, rövidebb futamidőkre köttetnek, nem 10-15-20 évesek, mint egy lakáshitel” – mondta Nagy László Nándor, a Privátbankár.hu főmunkatársa.
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára pénteken, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta, hogy még várni kell a végleges döntésre. „Azok a tisztességtelen szerződési feltételek, amelyek jellemzik a lakáskölcsön-szerződéseket, ezek a tisztességtelen feltételek ugyanúgy tisztességtelenek egy gépjárműre vonatkozó kölcsönszerződésnél is, tehát a Kúria által kifejtett elvek általánosan érintik a gépjármű-hitelezést is, más kérdés, hogy itt az elszámolásra várni kell egy kicsit. Az elszámolásról, a bankok és az ügyfelek közötti elszámolásról az Országgyűlésnek külön törvényt kell alkotnia, ehhez azonban szükségünk van arra, hogy lássuk, hogy a mostani devizahiteles perekben végül is milyen jogerős ítéletek születnek” – mondta Répássy Róbert.
Magyarországon körülbelül 150 ezer devizaalapú autóhitel van, az euró- vagy svájci frank alapú hitelek összértéke 162 milliárd forint.
