Gyopáros Alpár elmondta: néhány héttel azután, hogy megnyíltak az első pályázati lehetőségek, már több mint 1700 település, továbbá több mint 500 egyházközség regisztrált potenciális pályázóként, és nyolcszáz pályázati anyagot már el is kezdtek feltölteni az érintettek.
Hozzátette: arra számít, hogy minden egyes támogatási célterület esetében - tizennyolc ilyen van a programban - több ezer pályázat érkezik majd be.
A kormánybiztos kitért arra, hogy idén legalább 150 milliárd forintot fordítanak a Magyar falu programra, amelynek részeként 50 milliárd forint értékben több mint 400 kilométernyi állami fenntartású, településeket összekötő alsórendű út újulhat meg.
Szólt arról, hogy a falvakban élő, gyermeket vállaló családok lakhatását segíti, többlettámogatásokat, többletlehetőségeket tartalmaz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, a falusi csok, amelynek forrásai több éven keresztül is rendelkezésre állnak majd.
Gyopáros Alpár a program harmadik, lényeges elemeként említette az önkormányzatoknak, egyházi közösségeknek meghirdetett pályázati lehetőséget, amelyet a falusi életminőséget javító beruházásokra, felújításokra lehet fordítani. Ilyen lehet felsorolása szerint például egy bölcsőde, óvoda megépítése vagy korszerűsítése, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő vagy szolgálati lakások felújítása, de akár a település temetőjének rendbetétele is.
Hangsúlyozta, hogy a Magyar falu program célja a falvak elnéptelenedésének megállítása, lehetőség szerint a folyamat megfordítása.
Kissné Köles Erika, az Országgyűlés szlovén nemzetiségi szószólója a fórumon úgy fogalmazott: mivel a magyarországi szlovének nagy többsége a Rába-vidék falvaiban él, számukra létkérdés, a szülőföldön megmaradás lehetőségét jelentheti községeik népességmegtartó erejének növelése.
MTI
