A versenyhatóság közleményében felidézi, hogy 2021 októberében lezárult vizsgálatában a GVH feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább ezeket. A cégcsoport emellett - a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében - jelentős évi minimum vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.
A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, közülük kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást.
A kartellező kilenc vállalkozás közül több elismerte a jogsértést, és együttműködött a versenyhatósággal. Az információk részletes értékelése és az összes körülmény mérlegelése alapján
a GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, illetve a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re - emlékeztetnek.
A közlemény szerint a kiszabott bírságot az érintett cégek egy része befizette. A műtrágyakartell központi szereplője, a Nitrogénművek Zrt. ugyanakkor azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élt, amelynek a bíróság helyt adott, ez pedig a közigazgatási per jogerős befejezéséig mentesítette a vállalkozást a 11 milliárd forintos bírság teljeskörű befizetésének kötelezettsége alól.
A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án döntött. Ítéletében részben helyt adott a Nitrogénművek Zrt. keresetének, ugyanakkor a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését - emeli ki közleményében a GVH.
A versenyhivatal hangsúlyozza: felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, ugyanis szilárd meggyőződéssel kitart a GVH Versenytanácsának eredeti határozata mellett. Ez egyben azt jelenti - teszik hozzá -, hogy a GVH-nak az eddig már befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, így az a per végérvényes lezárultáig marad a központi költségvetés bírság számláján.
Közleményében a hatóság rámutat:
az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások - vagyis a kartellek - a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak.
Kifejtik: a műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt - a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest - magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.
