2020. szeptember 24.,
csütörtök, Gellért, Mercédesz napja

GKI: Idén éves átlagban 4,3 százalékkal nő a magyar gazdaság

Hír TV

2019. szeptember 23., hétfő 13:29

Növelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., a júniusban prognosztizált 4 százalék helyett 4,3 százalékot vár - mondta Vértes András, a GKI elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten, a gazdaságkutató cég legfrissebb, negyedéves előrejelzését ismertetve.

Jelezte: az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) gyors ütemű növekedést ért el, a GDP 5,1 százalékkal nőtt, a második félévben azonban markáns lassulásra, 3,5 százalék körüli bővülésre számítanak a GKI kutatói. A romló európai konjunktúra és az uniós támogatások kifutása miatt 2020-ban már csak 3 százalék alatti, 2,7 százalék körüli GDP-bővülésre számít a GKI.

A cég kutatói úgy ítélik meg, hogy az infláció a tavaszi csúcshoz képest mérséklődik az év hátralévő részében, éves átlagban idén 3,5 százalék, jövőre 3,3 százalék lesz.

Századvég: idén 4,8 százalékkal nőhet a GDP

A Századvég Gazdaságkutató 4,8 százalékra javította az idei GDP-növekedési előrejelzését, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár, ám megjegyzik, hogy a tartósan erős növekedésre kockázatot jelent a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit, a versenyképesség javulásának elmaradása és a gyenge forint is.

A gazdaságkutató az MTI-nek hétfőn eljuttatott, legfrissebb előrejelzésében emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben is dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága stagnált. A német gazdaság gyengélkedése ugyanakkor kockázatot jelent: bár a magyar gazdaság eddig "állta a sarat", a második negyedévben az Európai Unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, egy hosszan tartó német lassulás később éreztetheti hatását Magyarországon is.

A gazdasági növekedés egyik motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt, a második negyedévben 4,5 százalékot ért el, idén 4,7, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki. A növekedéshez elsősorban a bérek emelkedése járul hozzá, mely idén és jövőre is átlagosan közel 7 százalékot érhet el reálértékben. Ehhez a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése mellett a munkaerőhiány járul hozzá, de a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is segíti azt. Eközben a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony szinten, idén 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékon maradhat - írták. Az aktivitás növeléséhez még találhatóak a munkaerőpiacon kiaknázható tartalékok, emellett azonban lényeges az átállás a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre is - hívták fel a figyelmet.

Figyelembe véve a GDP növekedését, a termelői árak emelkedését, a béremelkedés nem haladja meg a vállalatok termelékenységnövekedését, így negatív hatást sem gyakorol a foglalkoztatás alakulására a Századvég szerint.

MTI