Tavaly többen jöttek haza Magyarországra, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című összefoglaló anyagából, amely szerint a 2018-ban külföldre távozó 18 150 magyar állampolgár közel háromnegyede 40 évesnél fiatalabb, 53 százalékuk férfi, és túlnyomó részük – 66 százalékuk – nőtlen vagy hajadon volt.
Mindeközben húszezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza hazánkba tavaly. A visszavándorló magyarok 31 százaléka Ausztriából, 25 százaléka Németországból, 22 százaléka pedig az Egyesült Királyságból érkezett haza. A visszatérők 65 százaléka 40 évesnél fiatalabb, és 56 százalékuk férfi. Ez a csoport is jellemzően – 53 százalékban – hajadonokból és nőtlenekből áll. Ugyanakkor a házasok aránya körükben 35 százalék, ami magasabb, mint a kivándorló magyaroknál – derül ki a KSH adataiból.
Az elvándorlási trendek megfordulása mögött húzódó okok egyike lehet, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt az emberek úgynevezett szubjektív jólléte, ami azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok egyre inkább elégedettek életkörülményeikkel.
A 16 éves és annál idősebb lakosság élettel való átlagos elégedettsége 2018-ra – tízes skálán mérve – 6,51-ra nőtt, ami magasabb a 2013 óta folyamatosan mért átlagértéknél. A KSH összeállításából kiderül, hogy az élettel való elégedettség az életkor növekedésével fokozatosan csökken. Minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé értékeljük pozitívan helyzetünket. Az iskolai végzettség, valamint a jövedelem szintjének emelkedésével párhuzamosan nőtt az élettel való elégedettség is. Mindezek mellett a településtípus is befolyásolja a szubjektív jóllétet: minél nagyobb lélekszámú településen éltek a válaszadók, annál elégedettebbek voltak.
A felmérésekből az is kiderül, hogy a családban élők elégedettebbek sorsukkal, mint az egyedülállók. A 2016-os mikrocenzus során fölvett adatok szerint az emberek érzelmi állapotát az is meghatározza, hogy milyen típusú családban élnek. A párkapcsolatban élők ugyanis boldogabbak voltak, mint az egyedülállók, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A boldogságérzetet az is befolyásolja, hogy él-e a családban gyermek, hiszen a gyermektelen élettársi kapcsolatban élők, a gyermeket nevelő házaspárok, valamint a gyermekes élettársak mintegy háromnegyede érezte magát mindig vagy többnyire boldognak, ami lényegesen meghaladja az egyszülős családokban élők körében mért 55 százalékot, valamint az egyedülállók esetében mindössze 52 százalékos adatot.
Nőtt a Magyarországon élők biztonságérzete, valamint a rendőrségbe és a jogrendszerbe vetett bizalom is 2013 és 2018 között, viszont enyhén csökkent a válaszadóknak a politikai rendszerbe és emberekbe vetett bizalma. A lakosság biztonságérzete sötétedés után a közterületen évről évre egyre nőtt: míg 2013-ban a megkérdezettek 65 százaléka számolt be arról, hogy nagyon vagy eléggé biztonságban érzi magát, addig 2018-ban ez az arány már 83 százalék volt. A magukat biztonságban érzők aránya mindegyik településtípus esetében javult, a közöttük lévő különbség pedig csökkent 2013 és 2018 között. A vizsgált időszakban továbbra is a községek lakóinak biztonságérzete volt a legmagasabb hazánkban.
