Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is. (Fontos hangsúlyozni, hogy frissen bejelentett elképzelésekről, tervekről van szó, így több pont konkrét részletei kapcsán egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre például költségbecslések – a szerk.)
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy idén a külső kereslet gyengélkedését (lásd a német gazdaság és ipar gyenge teljesítménye, azaz a fő exportpiacunk problémái) a fogyasztás tudja ellensúlyozni, amelyet a dinamikus béremelkedés és az alacsony infláció miatt jelentősen, 9 százalékot meghaladó ütemben bővülő reálbérek hajtanak. ez utóbbiak emelkedése pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.
Ahhoz, hogy a fogyasztás a következő években is támogatni tudja a növekedést, szükség van a kiszámítható bérpolitikára, és ezt hivatott elérni a hároméves bérmegállapodás a minimálbér értékéről. A gyermekek után járó családi adókedvezmény emelése (jövő júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától a jelenlegi duplázása) ezzel szemben célzottan a családok jövedelmi helyzetét javítja. A munkáshitel pedig a dolgozók fiatalok életkezdését, akár a vállalkozás indítását hivatott támogatni.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Mandiner
