Idén ráadásul jó esély van arra, hogy teljesüljön a kormányzati hiánycél Magyarországon, ami még akkor is igaz, ha rögtön hozzátesszük, hogy az elmúlt években messziről követte a hiánycélt a magyar kormány. A Covid óta nem volt év, amikor sikerült volna abszolválnia az eredeti költségvetési törvényben kijelölt hiánytervet. Ebben számtalan tényező közrejátszott, a gazdaság újraindításának szükségessége, vagy tavaly például a magas infláció következtében visszaeső fogyasztás, ami önmagában 1000 milliárdos lyukat ütött, aminek hatása még most is érződik a büdzsében.
Idén annyival jobb a helyzet, hogy év közben kétszer emelték a pénzforgalmi deficitet, előbb 2514 milliárdról 3981 milliárdra, majd legutóbb az EDP-jelentésben 3981-ről 4790-re, miközben azért már csordogálnak is az áfabevételek, amelyekből éves szinten 9 százalékkal több folyt be legutóbb, mint egy éve. Persze az is igaz, hogy kétszer is hozzá kellett nyúlni a büdzséhez, előbb áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntöttek, majd a nyáron a bankokat és a multikat is megsarcolták. Így most az a ritkán látott helyzet állt elő, hogy két hónappal az év vége előtt bőséges, közel 1800 milliárdos mozgástér van, amit ha még ki is használnak, teljesülhet az uniós módszertan szerint számolt 4,5 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiány, ugyanis a hivatalos hiánycél nem változott. Jövőre ezt tovább pedig még tovább csökkentené, 3,7 százalékra, a 2025-ös költségvetés ugyanakkor már több olyan tétel megjelenik, ami azt mutatja, hogy a kormány mozgástere is bővül, így családi adókedvezményre, lakásépítésre, humán ágazatokra is több forrást tud elkülöníteni.
Csak hogy az olvasó is értse, Európában ugyanis kétfajta hiányt különböztetnek meg, az egyik a pénzforgalmi, amely adott időpontban a tényleges bevétel-kiadás közötti különbséget mutatja, illetve az eredményszemléletű, amely elsősorban a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, így nem tartalmazza például az uniós kiadások egyenlegét, vagy az olyan egyszeri tételeket, mint a reptér megvásárlása. Tehát lehet, hogy jobban néz ki az eredményszemléletű hiány, ám az adósság szempontjából annak van jelentősége, hogy a pénzforgalmi hiány mekkora. Idén pedig ketté is válik a kettő idehaza, ami érthetően megnehezíti a tisztánlátást. De a régiós országokban sem jobb a helyzet, sőt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP