Több bolt maradt zárva szerdán az orosz fővárosban. Az alkalmazottak beszedik az árut a kirakatokból és kicserélik az árcédulákat.
Gyenge kezdés után erős visszaesés. Ez jellemezte az orosz rubelt szerdán, miután rövid időre visszaerősödött a többi devizával szemben az árfolyam, majd néhány óra elteltével ismét zuhanásba kezdett. A gazdasági minisztérium a devizatartalékához nyúlt és elkezdte eladni azt. Hétmilliárd dollárt értékesítettek. Ez azonban csak átmenetileg segített, az árfolyam nem sokkal később már ismét a jegybanki intervenció előtti szintre zuhant. Az orosz vezetés spekulációra gyanakszik, a jegybank vizsgálatot indít az árfolyam manipulációja miatt. „Valakinek le kell nyugtatnia az embereket, hogy nem tehetnek ilyen dolgokat. Hamarosan mindenki pénzt fog kivenni és felvásárol mindent. De nincs elegendő árunk, tönkre megyünk. Ez mind azt mutatja, hogy az amerikaiak meg akarják ingatni az elnökünket” – mondta egy orosz férfi.
Kevesen bíznak már a kormány lépéseiben. „Elővigyázatlanok voltunk, ez mind azért, mert a politikusaink olyan játékba kezdtek, amit nem szabadott volna elkezdeni. Sajnos az emberek lesznek azok, akik ezt megszenvedik” – vélekedett egy nő.
A külföldi befektetők az orosz tőkepiacról is elkezdték kivonni pénzüket. „Meg kell tanulnunk az új körülmények között élni és több figyelmet fordítani arra, hogy a saját forrásainkból teremtsünk pénzt, illetve beruházásokat és helyettesítsük az importot” – mondta az orosz jegybank elnöke.
Havi alapon már most 9 százalék az infláció, a lakosság pedig bespájzol. Az import cikkeket vásárolják fel nagy mennyiségben.
Közben a Fehér Ház bejelentette, hogy az amerikai elnök a hét végéig aláírja az amerikai kongresszus által a múlt pénteken elfogadott törvényt, amely újabb gazdasági szankciókat vezet be Oroszország ellen. A törvény az eddigi büntetőintézkedéseket terjeszti ki az orosz hadiipari szektorra és a Gazprom energetikai nagyvállalatra is, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. „Ha én lennék Putyin elnök gazdasági tanácsadó testületének a vezetője, én nagyon aggódnék. A gazdaságpolitikájuk nagyon nehéz helyzetben van. A szankcióink kombinációja, a bizonytalanság, amit maguknak teremtettek a nemzetközi akcióikkal és a zuhanó olajárak az összeomlás szélére sodorták a gazdaságukat. Felemelhetjük az alapkamatot, ahogy ők tették ez viszont akadályozza és rossz hatással van a belső gazdaságra, ami tovább gyengíti a bizalmat” – mondta az Obama-kormány gazdasági tanácsadóinak vezetője.
Az orosz pénzügyminiszter azt hangoztatja, hogy a rubel árfolyama nem az orosz gazdaság állapotát tükrözi és spekulációs támadásokról lehet szó. „Természetesen a rubel árfolyamának szilárdítása a cél. Úgy véljük, hogy az árfolyam most nincs összhangban az alapvető gazdasági mutatókkal, és látszódik az is, hogy hogyan válik el az olajáraktól. Ez a bizonyíték arra, hogy ezek nem egyszerűen a piaci szereplők számításai és elvárásai. Talán a devizatartalékunk újabb részének felhasználásával stabilizálni tudjuk a piacot” – mondta Alexej Uljukajev.
A Reuters információi szerint az orosz kormány és a jegybank a Gazprom és a Rosznyeft vezetőivel együtt szerdán tanácskozik a kialakult helyzetről. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön tartja szokásos évértékelő beszédét.
Veszélybe kerülhet a paksi bővítés
A paksi atomerőmű-bővítés is veszélybe kerülhet, ha az orosz helyzet a következő hónapokban nem javul érdemben – nyilatkozta a Hír TV-nek a Buda-Cash vezető elemzője. Tóth Gergely azt mondja, az orosz tartalék elvileg akár jövő őszig is elegendő lenne a rubel árfolyamának védelmére, de az egész válságfolyamat kezd ellenőrizhetetlen mederbe kerülni, ami azzal járhat, hogy akár egy rossz politikai nyilatkozat is súlyos következményekhez vezethet. Ráadásul azt sem lehet kizárni, hogy ha a helyzet nem javul érdemben, akkor a külföldi, francia, olasz és osztrák bankokon keresztül a válság világszerte tovább terjed.
„A paksi bővítés, ha ez a romló orosz gazdasági tendencia fennmarad, akkor egyértelműen veszélybe kerülhet. Nem gondolom, hogy pár héten belül el fog dőlni, de érkeztek már olyan jelzések orosz illetékesektől, amelyek arra utalnak, hogy az oroszok is kihátrálnak ebből a megállapodásból. Azt gondolom, hogy ennek a projektnek egyelőre még megvan a prioritása, létjogosultsága, de a következő hónapokban, ha a helyzet nem javul, tehát nem lesz érdemi gazdaságpolitikai-külpolitikai fordulat Oroszországban, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók nem csökkennek, akkor bizony nem kizárt, hogy ez a paksi projekt is el lesz halasztva, vagy akár teljesen el is törlik” – vélekedett Tóth Gergely.
Nincs gond
A kancelláriaminiszter szerint viszont nincs veszélyben a paksi bővítés. Lázár János azt mondta: a szerződés szerint 2017-2018-ban várhatóan elkezdődik az építkezés. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy a kormány, nyugati menedzserek bevonásával javítana az atomerőmű-bővítés nemzetközi megítélésén: a kabinet fejvadászcégek közreműködésével keres külföldi szakembereket. „Paks egy esetében helyesen teszi a magyar kormány, hogy miközben belevág egy kapacitásbővítésbe ezzel párhuzamosan a paksi atomerőmű milyen föltételekkel, milyen költségekkel működik. Ehhez fogunk tendert, pályázatot kiírni, egy fejvadász céggel együttműködve, másrészt pedig az Országos Atomenergia ügynökséghez szerenénk egy nemzetközi tanácsadó testületet fölkérni. Ami pedig a kapacitásbővítést illeti a kormány megítélése szerint a magyar gazdaságot hátrányosan érintik – az OTP és a Richter árfolyamat is jelentősen eset- az Oroszországban zajló folyamatok hosszútávon nem veszélyeztetni a paksi kapacitásfenntartási szerződéseinket a jelenlegi helyzet” – mondta Lázár János.
