Tizenötezer forint. Körülbelül ennyiért tud egy kétgyerekes család eltölteni egy hétvégi napot az egyik budapesti élményfürdőben. Bár a vízipark a drágább kategóriájú fürdők közé tartozik, mégis egyre többen jönnek ide pihenni. Részben a Szép-kártya miatt. „A vendégek számára nagyon kedvelt fizetési mód, gyakorlatilag a bevétel 10-12 százaléka származik ezen fizetési módon keresztül” – mondta Juhász Szabolcs, az Aquaworld Resort élményfürdő-igazgatója.
A kormány három éve vezette be a Szép-kártyát a kafetéria részeként, épp azért, hogy fellendüljön a turizmus. Azóta a szállóvendégek negyede ezzel fizet. A szállodaszövetség elnöke szerint azonban ha a béren kívüli juttatások adóját megemeli a kormány, nemcsak a forgalom esik majd vissza, hanem a vidéki kisszállodák is becsukhatnak. „Mi nem javasoljuk, hogy emeljenek, mert nem látjuk azt, hogy ez nemzetgazdaságilag előnyös lenne, és a belföldi turizmust rendkívül nehéz helyzetbe hozná, fölöslegesen” – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Félmillió forint. ennyiért adhat a munkáltató évente béren kívüli juttatást a dolgozónak. Sok cég ezzel váltotta ki eddig a fizetésemelést: a cafeteria ugyanis kevesebb adóval jár mint a bérek után fizetendő járulék. Ha viszont a kormány elfogadja a törvényt, úgy a jelenlegi 36 százalékról 51 százalékra emelkedne a közteher: vagyis a cafeteria után is majdnem annyi adót kell fizetni, mint amennyit a bérek után.
A Cafeteriatrend.hu felmérése szerint az emelkedő közteher miatt jövőre négyből három dolgozó kevesebb cafeteriát kap majd. Az internetes oldal 217 munkáltatót kérdezett meg a változásról, de csak alig több mint a fele mondta azt, hogy továbbra is adja a juttatást.
A válaszok szerint azok járnak majd a legjobban, akik nagy cégnél dolgoznak. A multik jövőre is ugyanannyit szánnak a cafeteriára, amennyit 2014-ben: de így is csökkenne a juttatás összege. A megkérdezett cégek negyede azonban inkább beépítené azt a bérbe. Ebben az esetben 30 százalékkal lenne kevesebb a dolgozók juttatása. „Akik eddig kaptak mondjuk Erzsébet utalványt tízezer forintért, azok a jövőben hatezer valahány száz forint körüli kifizetést kapnak. Azzal indokolták, hogy a béren kívüli juttatások kiadásához plusz adminisztrációs feladatokat kell ellátni. Összeszámolva ezeket az adminisztrációs feladatokat és a növekvő terheket, nekik nem fogja megérni a bérhez képest végrehajtani ezeket a folyamatok” – mondta Fata László, cafeteria szakértő.
A cégek 24 százaléka mondta azt, hogy az adóemelés miatt eltörölné a cafeteriát és nem is pótolná a kiesést. Ezek főként olyan vállalkozások, amelyek kevés embert foglalkoztatnak és kicsi a bevételük is. Így a nagyobb terhet már nem tudnák kigazdálkodni.
