A közlemény szerint a monetáris tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.
Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.
A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A testület monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
Márciusban az infláció 3,7 százalék, a maginfláció 3,8 százalék volt, az indirekt adóktól szűrt maginfláció a februári 3,2 százalékról márciusban 3,5 százalékra emelkedett. A maginfláció növekedését részben a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelése okozta, míg a fogyasztóiár-index megugrásához az üzemanyagok áremelkedése is hozzájárult. Mivel az infláció továbbra is nagy változékonyságot mutat, a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.
A testület arra számít, hogy az idén folytatódik a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése. A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, de továbbra is élénk marad. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása strukturális intézkedésekkel.
A világgazdaság növekedési és inflációs kilátásai változatlanul mérsékeltek. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is óvatosság jellemzi, a laza monetáris kondíciók az eurózónában a korábban vártnál tovább maradnak fenn.
A közlemény felidézi, hogy a tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a testület július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindítja vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót.
A monetáris tanács következő kamat-meghatározó ülését május 28-án tartja, amelyről június 12-én, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
MTI
