A földművelésügyi miniszter az egykori komáromi tsz-ből alakult agrárcégnél indította el ünnepélyesen a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás előlegének utalását. Mindkettőt uniós forrásból fizetik.
A föld után járó támogatásra 180 ezren pályáztak, és 177 ezren meg is kapják a pénzt. Az új szabály szerint a hozzájárulás birtokmérethez kötött, 1200 hektár felett egy forint nem jár. A nagybirtokok veszteségeit a kormány az állattenyésztés többlettámogatásával ellensúlyozná.
– Miközben a területalapú támogatás csökken, ez lényegesen több forrást tesz lehetővé azért, hogy az állattartás feltételeit versenyképességét javítsuk. Nyilván azok a cégek, ahol kizárólagosan növénytermesztéssel foglalkoznak, azok számára ez a rendszer hátrányt jelent, de a kormány célja az, hogy minél több munkahely legyen a mezőgazdaságban, ezért is támogatjuk az állattartást – mondta Fazekas Sándor.
A komáromi nagygazdaság közel 1600 hektáron termeszt növényt, de tehenészete is van. A területalapú támogatás megkurtításával 10 millió forinttól esik el a cég, viszont 35 millióval többet kap állattenyésztésre.
– Erős 25 millió forinttal a mi társaságunk jobban fog járni. Ennek túlságosan nagy súlya a mi gazdaságunkban nincsen, hiszen elég jelentős az árbevételünk, mi burgonyatermelők vagyunk. Egy hektár burgonyáról két és fél millió forintot tudunk lehozni. Tehát ha arányba állítjuk ezzel a bevétellel a 60-70 ezer forintos területalapú támogatást, igazából nem tűnik olyan jelentősnek – nyilatkozta Vida Sándor, a SOLUM Zrt. elnök-igazgatója.
2020-ig a kormány több mint 200 milliárd forint plusztámogatást szánna a magyar költségvetésből az állattenyésztésre.
