Még pszichológus is tartott előadást az egyik bevásárlóközpontban rendezett devizahiteles konferencián. A dráguló törlesztőrészletek nemcsak a pénztárcát, hanem az adóst is megviselik – a szakember ezért stresszoldó és problémakezelő technikákról beszélt.
A banki szakjogász azt mondta: a devizahitelek elterjedésénél a pénzintézetek nem adtak kellő felvilágosítást az ügyfeleknek. Az viszont az állam felelőssége lett volna, hogy erre rákényszerítse őket. „Ha nincs meg a megfelelő jogszabályi keret az információ nyújtására, akkor ez elől nyilvánvalóan a piaci szereplő menekülni fog. Ha meg is van az előírás, de ezt nem tartják be, ott van az állam szerepe ismét” – nyilatkozta Glatz Ferenc banki szakjogász.
Az egyik követeléskezelő-cég ügyvezetője szerint az eredménytelen behajtások és a piacon lévő ingatlanok száma nő, a fizetőképes kereslet viszont csökken. Ezért a bankok egyre engedékenyebbek. „Nagyon sok idő telik el, és nagyon sokáig reménykednek, – talán túlzottan is – az emberek anélkül, hogy konkrét lépéseket vagy jogi lépéseket tennének. Az emberek azt hiszik, hogy csak a bank tudna velük szemben fellépni, vagy a végrehajtó, és nem igazán vannak azzal tisztában, hogy nekik is vannak jogaik, lehetőségeik, méghozzá elég széles skálában” – szögezte le Hajós István, az EDF Global Kft. ügyvezető igazgatója.
Az adós is perelhet
Akár az adós is beperelheti a bankot, ha a pénzintézet szabálytalanul járt el. „Minden egyes szerződést egyedileg kellene megvizsgálni, hiszen bár ezek gyakran egy sémára épülnek, viszont nagyon fontosak lehetnek a szubjektív körülmények. Azok, hogy milyen tájékoztatást kapott az ügyfél, milyen feltételeket tárgyaltak meg vele, mik az ő egyéni, személyes körülményei, tehát ezeket mind-mind vizsgálni kellene” – fogalmazta meg Veres Zoltán jogi szakértő.
A pórul járt adósok egyénileg vagy pertársaságokon keresztül már százas nagyságrendben indítottak pereket. Jogerős ítélet egyelőre még egyikben sem született.
