„A kérődzők vannak benne, a szántóföldi növények közül a cukorrépa, a rizs és a zöldség-gyümölcs ágazat, valamint a fehérjék.” Az államtitkár az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában sorolta fel, hogy kik között osztják el a nagybirtokoktól elvont területalapú támogatást. „Jövőre a tejkvótarendszer meg fog szűnni. Ez azt jelenti, hogy szabadpiaci versenyhelyzetbe kerülnek a tejtermelőink is. És a minisztérium leginkább ezen a támogatási rendszeren keresztül tud majd segíteni. Tehát a közvetlen támogatások tekintetében valóban a 2014. évi 13 forint per kilogrammos támogatási összeghez képest 26 forint lesz várhatóan” – mondta Czerván György.
A piacnyitással a tej felvásárlási ára a mostani 95-100 forintról 85 forintra eshet – hívta fel a figyelmet a nagygazdaságok érdekképviseletének illetékese. „A kvóta megszüntetése az Európai Unióban és az orosz embargó együttesen óriási veszélyt jelent. A tej ára már most elindult lefelé, csökken, és további csökkenések várhatók. Tehát gyakorlatilag, ha az a csökkenés, amelyet prognosztizálnak, bekövetkezik, akkor a megnövekedett támogatással együtt ugyanott leszünk, ahol most vagyunk” – nyilatkozta Karjcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Választmányának elnöke.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének kongresszusán az elnök bírálta a kormányt, amiért elvonta az 1200 hektár feletti földterület uniós támogatását. „A mi kormányunk hadat üzent a mezőgazdasági társas vállalkozásoknak.” Nagy Tamás szerint a támogatás csökkentésének hatása évek múlva mutatkozik majd meg a nagygazdaságoknál. „Hosszú ciklusú folyamatokról van szó, és ugye kötöttségekről, amiről beszéltem, hogy mondjuk a támogatások révén, a fejlesztések révén elkötelezték a gazdaságok magukat hosszú évekre. Nyilvánvalóan nincsenek azonnali lépéskényszerben. A kormányzati dokumentációk ezt mind tartalmazzák. Nyilván nem fog azonnal megjelenni egy radikálisan csökkenő állatállomány vagy hitelállomány” – tette hozzá a MOSZ elnöke.
A kongresszuson jelenlévő szocialista elnökhelyettes emlékeztetett rá, hogy egy nyári kormányhatározatban még 82 milliárd forint hazai agrártámogatás szerepelt, míg a költségvetés tervezetében már csak 77 milliárd forint. „Egy viszonylag könnyen hozzáférhető, normatív pénz helyett most mindenféle címkézett pénzzel próbálják ezt a kérdést kezelni, aminek nem nagyon találjuk a nyomát. Magyarul bemondták, hogy 7 évre 210 milliárdot kapnak az érzékeny ágazatok – ebben persze nem csak az állattenyésztés, mert kertészetről is beszéltek, sok mindenről – de én azt látom, hogy a normál uniós rendszereken kívül én nagyon nem látok pluszforrásokat ebben a büdzsében” – szögezte le az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint téves az a kormányzati feltételezés, ha a nagyüzemek felhagynak az állattenyésztéssel, akkor a kisgazdaságok a helyükre lépnek, mert az állattenyésztés százmilliós, milliárdos befektetést igényel.
